117323. lajstromszámú szabadalom • Ferrosziliko-titánötvözet és eljárás előállítására

MAGYAR KIKÁLYI t^^jj^í SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117333. SZÁM. XlI/d. (XYI/c.) OSZTÁLY. — H. 9874. ALAPSZÁM. Ferro-sziliko titánötvözet és eljárás előállítására. Hubert és Sigmund Acél- és Fémárugyár cég és Vécsey Béla oki. Yaskohómérnök, mindkettő Budapest A bejelentés napja 1936. évi július hó 30-ika. Bizonyos acélfajtáik előállításához használt ferrotitánötvözetet a titánvasércből, pl. ilmenitből aluminotermikus vagy elektrotermikus úton állítják elő. Bár az 5 aluminotermikus úton előállított ferrotitánötvözet drágább, mint az elektrotermikus úton előállított, mégis szénszegénysége (C legfeljebflb 1%) miatt inkább használják, mint az elektrotermikus úton elő-10 állított olcsóbb, de sok (7—10%, sőt még ennél is több) szenet tartalmazó ferrotitánötvözetet, annál is inkább, mert ez utóbbi nemcsak fémtitánt, hanem a titánvasércnek a villamos fényívkemenicében 15 iszénnel való redukálása következtében titánkarbidot is tartalmaz. Már pedig azotknák a ferrotitánötvözeteknek, amelyeket e speciális acélfajták előállításához felihasználnak, egyrészt alacsony szén-20 tartalmúaknak kell lenniök, hogy bennük sok szabad, aziaz fémes titán legyen, mely a ferrotitánnal ötvözendő acélban levő egyéb ötvözőelemék (pl. króm, wolfram, molibdén, stb.) karbidjait elbontja és az 25 összes szenet titánkarbid alakjában leköti, másrészt titánkarbidot nem szabad tartalmazniok, mert a karbid formájában már lekötött titán ezen említett hatásokat már nem fejtheti ki. 30 Felismertük már most azt, hogyha az elektrotermikus úton előállítandó szokásos ferrotitánötvözetekhez szilíciumot adunk, a titántartalom 1—2-szeresének megfelelő mennyiségben, akkor oly ferro-85 száliko-titánötvözetet kapunk, amelyben a szénmennyiség rendkívül alacsony 0.025—1% — úgy, hogy a kapott ötvözet gyakorlatilag karbidmentesnek nevezhető — annak következtében, hogy a szilícium, mint ismeretes, a karbidképződést meg- 40 akadályozza. Ez a ferro-sziliko-titánötvözet már most egyrészt jóval olcsóbb, mint az aluminotermikus eljárással előállított ferrotitánötvözet, másrészt szénben nem gazdagabb, mint ez utóbbi, úgy hogy 45 azonos ötvözési célokra ennél előny ösebben használható. Különösen jó eredményeket értünk el oly ferro-sziliko-titánötvözetekkel, melyek 10—25% titánt, 10—50% szilíciumot, 50 0.025—1% szenet tartalmaznak, ez ötvözetek közül ismét a legalkalmasabbnak bizonyult az, amely 25% titánt és 50% szilíciumot tartalmaz. A találmány továbbá ily ferro-sziliko- 55 titánötvözet előállítására szolgáló eljárás, mely lehetővé teszi nagy mértékben szénszegény (0.025—1% C), ill. gyakorlati értelemben karbidmentes ferro-sziliko-titánötvözetnek titánvasércből az is- 60 mert elektrotermikus úton, azaz villamos fényívkem eneében szénnel történő redukálással való előállítását anélkül, hogy az előállításnál titánkarbid képződnék. A találmány szerinti eljárás azonos a 65 ferrotitánnak titánvasércből, villamos kemencéiben, szénnel való redukálásánál alkalmazott eljárással, azzal a különbséggel, hogy az elegybe annyi kovasavat adagolunk, hogy a megkívánt mennyi- 70 ségű (a titántartalom 1—2-szerese) szilícium redukáltassák és jusson a fürdőbe. Ügy is eljárhatunk azonban, hogy a megkívánt sziliciummennnyiséget, egé-