117307. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vákuumedények előállítására beforrasztott áramvezetőkkel

nek fel, melyek akkor, ha az áramvezetők egymástóli távolsága túlságosan kicsiny, a sajtolit lábat meigrepeszthetik. Gyakran az egész vákuumedény átmé-5 rője a lapított láb átmérőjétől függ. Számos esetben azonban kívánatos, hogy a vákuumedény átmérőjét lehetőleg csökkentsük. így pl. a drótnélküli távíráshoz és távbeszéléshez való hordozható vevő-10 készülékekben előnyösen lehetőleg kisméretű csöveket alkalmazunk. Ennek megfelelően a találmány-eljárás olyan villamos vákuumkészülékek előállítására, melyeknél azzal, hogy az áramvezetőket .15 nem egyenesben, hanem pl. kör kerületén vagy négyzet, téglány vagy háromszög sarkaiban rendezzük el, a lábcsöveeske átpiérője jóval kisebb lehet, mint azonos teljesítményű, de az eddig szokásos kivivő telű lapított lábakkal felszerelt villamos vákuumkészülékeknél. A találmány szerinti eljárásnak tehát az az előnye, hogy a vele előálított vákuumkészülék azonos méretei mellett az 125

áramvezetők kölcsönös távolsága nagyobb, úgy hogy vastagabb áramvezetőket használhatunk, a készülék tehát nagyobb teljesítmény kifejtésére alkalmas, vagy pedig megfordítva, azonos teljesít-30 ményt feltételezve, kisebb vákuumedényt használhatunk, mint az eddigi elrendezésnél. Ezek az előnyök különösen nagy mértékben szepibetűnők az olyan villamos vákuumedényeknél, melyeknek igen 85 nagy számú áramvezetőjük van. A mellékelt rajz a találmány értelmében kiképezett vákuumedénynek, valamint az áremvezetőket befogadó lábnak példaképpeni foganatosítási alakjait az 40 előállítás különböző fokozataiban, vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra a találmány szerinti beforrasztás előállításának első fázisát mutatja. A (12) lemeznek (11) furatain több 45 (10) áramvezetőt vezetünk át, melyeket a (13) lemez felső lapja támaszt meg. A (12) és (13) "lemezek távolságát emelteti úgy választjuk, hogy az áramvezetőknek beforrasztandó részei még a (12) lemez 50 fölé nyúljanak. Ezt követőleg a (14) csövecskét, melybe az áramvezetők beforrasztandók és melyet már előzetesen az ábrán látható peremmel látunk el, a (10) áramvezetőkre toljuk és az alsó végén 55 zárt (15) szivattyúzó csövecskét az áramvezetők közötti szabad belső térbe illesztjük. A (14) ős (15) részek a (12) lemeznek felső lapjára támaszkodnak. Általában célszerű, ha a találmány értelmében a (15) szivattyúzó csövecskének zárt végét n,t már a beillesztés előtt a (16) bővülettel látjuk el, mert ez a (14) csövecske alsó végével való összeforrasztást és a vákuumban véghezvitt beforrasztást jelentékenyen megkönnyíti, valamint elkeriilhe- 65 tővé teszi annak a veszélyét, hogy a (15) szivattyúzó csövecske a (14) lábcsövecskével a szándékolt beforrasztási hely felett öszeforradjon. Mint a 2. ábra vázlatosan mutatja, a 70 vákuumedény előállításának következő mozzanatában a (14) és (15) csöveknek alsó részét vízszintesen irányított (17) lángokkal a (12) lemez felett meglágyulásig felmelegítjük és a szivattyúzó csövecské- 75 nek alsó (16) végét sűrített levegővel, melyet a (18) fúvókából a (15) szivattyúzó csövecskébe fúvunk, annyira kitágítjuk, hogy buraalakx'i (18') üreg keletkezzék, melynek falaiba a (10) áramvezetők a go (15) szivattyúzó csövecske és a (14) lábcsövecske között vákumtömítően beforrasztódnak. A beforrasztást tehát az áramvezetőket körülvevő üveg szokásos mechanikai összesajtolásának mellőzese- 85 vei végezzük el. Ezekután a szivattyúzó csövecske és a vákuumedény belseje között is összeköttetést kell létrehozni. Ezt pl. a 3. ábrán vázlatosan látható módon úgy érhetjük 90 el, hogy a (14) lábcsőnek az áram vezetőkkel összeforrasztott falrészét egy helyen a vízszintes (17) lánggal különösen erősen felhevítjük, úgy hogy a (18) fúvókán á)t bevezetett sűrített levegő ezt a részt pl. 95 (19)-nél kilyukasztja. Emellett a találmány értelmében célszerű, ha egyidejűleg a (19') fúvókából a (14) lábba levegőt fúvatunk, abból a célból, hogy a láb a beforrasztási hely közelében (20')-nél 100 kissé kitáguljon, a szivattyúzó csövecske pedig kissé öszehúzódjék, mert ezzel a (10) árapivezetőknek a beforrasztási hely feletti odaragadását elkerüljük. Ha igen nagy számú áramvezetőt kell beforrasz- 105 tani, akkor célszerű, ha ezeket a találmány értelmében a 4. ábrán vázlatosan szemléltetett módon kör kerületén rendezzük el. Ez az ábra egyben az 1—3. ábrákon a 2—2, illetve 3—3 vonalak mentén 110 vett hoszmetszetben feltüntetett beforrasztási lábaknak felülnézete. Minthogy az 1—4. ábrákon példaképpen felvett hat áramvezető kölcsönös távol-