117295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dohány és dohányáruk gőzzel való nedvesítésére és bennük lévő élő szervezetek kiirtására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI ÍHRŐSÁÖ SZABADALMI LEIRAS 117295. SZÁM. X/c. OSZTÁLY. — T. 5793, ALAPSZÁM. Eljárás dohány és dohányáruk gőzzel való nedvesítésére és bennük lévő élő szervezetek kiirtására. Thermal Engineering1

Corporation cég-, Virginia (U. S. A.), oiint Jr. L. Smith Horace és Jones Lucián Norwood, Virginia jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi szeptember hó 3-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1936. évi március hó 28-ika. A találmány dohány és dohányáruk kezelésére, különösen ezek nedvességtartalmának módosítására és bennük lévő élősdiek kiirtására vonatkozik, ö A dohány feldolgozása és szállítása közben többször is szükséges a nedvességtartalom módosítása. így pl. exportra szánt dohánynak bizonyos megszabott minimális nedvességének kell lennie; az ezt meg-10 haladó többlet növeli a fuvardíjat és a vámköltséget, míg alacsonyabb nedvességtartalom sok esetben bírságot okoz a szállítónak. A dohány nedvességtartalmát növelő 15 műveletek legfontossabbika az ú. n. „beállítás" (ordering). A dohányleveleket a törés után mesterségesen vagy természetesen szárítva, tömötten hordókba csomagolják és raktárházakban több éven át ér-JO leltetik. Az érlelés közben a dohány anynyira száraz és törékeny lesz, hogy már nem lehet kierezni vagy másként feldolgozni, de sőt a hordókból sem lehet kivenni anélkül, hogy a levelek ne morzsolódjanak 25 és ne váljanak hasznavehetetlenné. A beállítás már most olyan nedvesítő-müvelet, mellyel az érlelt dohány nedvességtartalmát annyira fokozzuk, hogy a kicsomagolás és kierezés károsodás nélkül legyen 30 eszközölhető. Eddig a beállítást úgy végezték, hogy a száraz, érlelt dohánnyal töltött hordókat több napon át olyan izzasztókamrákban tartották, melynek hőmérséke kb. 43 C°, légnedvessége pedig a telítési pontot meg- 35 közelítette, pl. 95% volt. Ilyen módon sikerült a dohány nedvességtartalmát anynyira fokozni, hogy a hordókból való kicsomagolása aránylag kis törmelékképződés mellett lehetséges volt. Az izzasztó- 40 kamrákban való nedvesítés rendszerint nem nedvesíti meg a dohányt annyira, hogy a hordókból kicsomagolt dohányt mindjárt kierezni lehetne, úgy hogy a hordókból való kicsomagolás után a leveleket 45 tovább kell nedvesíteni akkora nedvességtartalomig, amely már a kierezést is lehetővé teszi. Az ilyen dohánynedvesítő eljárás terjedelmes izzasztókamrákat igényel és lassú. 50 Minthogy a kicsomagolás után újabb gőzölés vagy nedvesítés szükséges, ez szaporítja a kierezés előtti munkaszükségletet. Emellett az ilyen eljárással csak nehezen lehet azt a ponos nedvességtartalmat beállítani, amelynél a dohány a kierezésre vagy más feldolgozásra a legalkalmasabb. A csomagolt dohányt gyakran használják fel tenyészhelyül károsító férgek, így pl. életük különböző szakaszában és külön- go böző alakjaikban a szivarkabogár és a dohánymoly. Ennek folytán a dohányt további feldolgozása előtt ki kell füstölni, vagy másként a férgeket kiirtani. Eddig ezt úgy végezték, hogy a dohányra a neve- 65 zett károsítókra mérges gázokat hagytak hatni, ami igen költséges eljárás volt. Emellett az ilyen füstölőeljárások legtöbb-