117290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénoxid és hidrogén tiszta keverékének előállítására

KA&YAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117290. SZÁM. IV/h/1. (Il/e.) OSZTÁLY. — L. 7147. ALAPSZÁM. Eljárás szénoxid és hidrogén tiszta keverékének előállítására. Lichtenberger Theodor mérnök Stuttgart-ban és Dr. Kaiser Ludwig- mérnök, Herbede-líuhr-ban. A bejelentés napja 1936. évi július hó 4-ike. Ismeretes a tüzelőanyagoknak kigázosítása olyan aknában, melynek alsó vége sóömledék fürdőbe merül, majd a kigázosított tüzelőanyagok elgázosítása a 5 sóömledék fürdőben vízgőz bevezetése közben, mimellett a képződött gázok az aknában a bevitt tüzelőanyagokkal ellenáramlásban szállnak fel és távoznak. Ismeretes továbbá oly eljárás is, amely-10 nél a tüzelőanyagokból kívülről hevített aknagenerátorban fejlesztett gázokat nem engedik felszállni, hanem lefelé vezetik, a tüzelőanyagokon saját nyomásukkal áthajtják és vízgőzt is bevezetnek, úgyhogy 15 a gázok vízgőz segélyével a még meg nem bomlott tüzelőanyagokkal további átalakulásokat szenvednek. Az utóbb említett eljárás hátránya hogy az átalakulás megindításához szük-20 séges hőt kívülről kell bevinni, ami csak igen kis átmérüjő aknagenerátorok alkalmazása esetén lehetséges, mivel az aknafal és a tüzelőanyag maga rossz hővezető és ennélfogva a reakcióhoz szükséges hőt 25 csak nehezen viheti át, másrészt pedig az aknafal anyaga az alkalmazott magas hőmérsékletet ném bírja ki. A szénoxid és hidrogén tiszta keverékének előállítására irányuló, találmány sze•30 rinti eljárás az előbbiekben jelzett két eljárás kombinációja és a találmányt az jellemzi, hogy az aknagenerátorban erősen felhevített tüzelőanyagokból és vízgőzből fejlesztett gázokat (hidrogént, szénoxidot, 35 szénsavat, metánt, nehéz szénhidrogéneket és bomlatlan vízgőzt), miután azokat egyébként ismert módon saját nyomásukkal tüzelőanyagokon át lefelé vezettük, reakciókamrában lévő sóömledéken vezetjük át, melyben valamennyi gáznemű 40 alkatrész vízgőzzel szénoxiddá és hidrogénné maradéktalanul átalakul, majd pedig a gázokat az említett kamarában lévő gázjáraton át elvezetjük. Az aknagenerátorban lévő tüzelőanya- 45 gokat tehát a találmány esetében a sóömledék hevíti fel, nem pedig közvetve a generátorfal, mint az ismert eljárások esetében. Az erősen felhevített sóömledéken való áthajtásnál egyrészt a szénsav 50 szénoxiddá redukálódik, másrészt pedig a nehéz szénhidrogének és a metán hidrogénre és szénoxidra bomlik. A szénsav redukálása és a magasabbrendű szénhidrogének, valamint a metán bomlása szem- 55 pontjából a feltetelek különösen kedvezőek, mivel a gázkeverék a tüzelőanyagoszlopon és a sóömledéken át megtett útján fokozatosan magasabb hőmérsékletre hevül, mert a sóömledék, mint a hőt át- 60 vivő közeg, mindenkor magasabb hőmérsékletű, mint az aknagenerátorban lévő tüzelőanyagoszlop. Az előbbiekben jelzett, sóömledék alkalmazásával dolgozó ismert eljárással, ha 65 szénnek kokszot használunk, főleg szénoxidból és hidrogénből álló gázt kapunk, eltekintve a magában a kokszban tartalmazott gáztól. El nem kokszosított tüzelőanyagok feldolgozása esetében ellenben 70 meglehetősen nagy mennyiségű egyéb gázokkal kell számolnunk, amelyeket a sófürdő hője hajt ki. Ettől az ismert, sóömledék alkalmazásával dolgozó eljárástól