117287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáz, kiváltképen szénhidrogéneknek hidrogénből és szénoxidból Fischer tanár szerint való szintézisére alkalmas gáz előállítására

amint ez a rajzon látható, a regenerátor továbbá zárható (29) kibocsátónyílással van ellátva, amelyen át a regenerátorban leülepedő port lehet eltávolítani, amelyet 5 a melegrefuvató gázok a gázfejlesztőből magukkal ragadnak. A (15) regenerátor fedőjéhez a (30) zárószervvel vezérelhető (31) vezetéket csatlakoztathatjuk, mely közvetlenül a 10 (18) kürtőhöz vezet. Ezt a (31) vezetéket a gázfejlesztőtelep leállításakor és fel­fűtésekor nyitjuk, úgyhogy a kürtő teljes huzama fejtheti ki hatását a vízgáz­fejlesztőre, még pedig a (15) regenerátor-15 ban végbemenő lefeléáramlás megkerülé­sével. Megemlítendő még, hogy a találmány szerint az utóelégetéshez való levegőt bebocsátó (8) nyílásokat előnyösen a gáz-20 fejlesztő és a regenerátor közötti (13) összekötőcső kerületén is elrendezhetjük. A (13) összekötőcső keresztmetszeti alakja ez esetben célszerűen Yenturi-cső alak­jához hasonló, ami a forró melegrefuvató 25 gázoknak az utóelégetéshez való levegővel való jó átkeverődését biztosítja. Végül a találmány szerint a hőmérsék­letet a (15) regenerátorban előnyösen még a következő rendszabállyal fokozhatjuk : 30 A gázfejlesztő kerületén 40 nyílások sorát alkalmazzuk, melyek között előnyö­sen légbevezető nyílások helyezkednek el. A (40) nyílásokat hősugárlángzókként is kialakíthatjuk. A (40) nyílásokhoz éghető 35 gázokat, pl. kokszkemencegázokat a (41) szelepekkel vezérelhető (42) vezetékeken át táplálhatunk. A (40) lángzónyílásokon át a gázfejlesztő melegrefuvatási periódusa folyamán gázt 40 vezetünk be. A gáz és a (8) nyílásokon bevezetett levegő mennyiségét célszerűen úgy állítjuk be, hogy bizonyos mennyi­ségű légfölösleg adódjék. A fölös levegő arra való, hogy a gázaknában keletkező 45 melegrefuvató gázok éghető alkatrészei maradéktalanul égjenek el. Amint a gázfejlesztő melegrefuvatási periódusa befejeződött, a gáz táplálását a (40) lángzókhoz megszüntetjük. 50 Az ábrázolt elrendezés szükség esetén lehetővé teszi azt is, hogy a melegre­fuvató gázok járulékos felhevítését mellőz­zük, amikoris a (40) nyílásokon át szintén levegőt vezetünk be. Lehetséges továbbá 55 esetleg az is, hogy a (40) lángzóknak csupán egy részébe táplálunk elégési gázt, míg a többi (40) nyílást légfúvókákként haszno­sítjuk. Általában megállapítható, hogy a gáz vagy levegő táplálása a (40) nyílásokhoz, 60 továbbá e táplálás beállítása függ attól a hőmérséklettől, amelyet a gázfejlesztő­vel összekapcsolt (15) regenerátorral elérni kívánunk. A (40) lángzónyílásokat a gázakna kerü- 65 lete helyett a (15) összekötőcsatorna kerü­letén is elrendezhetjük vagy esetleg az (1) regenerátor kupolájában is. Minden­esetre lényeges, hogy a járulékos elégetés és a melegrefuvató gázok utóelégetése is 70 az égéstermékeknek a regenerátor rácso­zatába való belépését megelőzően legyen befejezve, úgyhogy a rácsozaton felületi elégéseket és ezzel a regenerátorban a tűzálló anyag szétrombolását elhárítjuk. 75 A (40) lángzókhoz a találmány szerint vagy magas fűtőértékű gázt, pl. szén­párlás gázait, vagy pedig gyengegázt, pl. generátorgázt táplálhatunk. Ez utóbbi esetben a fűtőgázt előnyösen előhevítjük, 80 hogy a melegrefuvató gázok szükséges magas hőmérsékletét elérjük. A lángzók táplálására a találmány szerint különösen alkalmas a szénhidrogéneknek Fischer tanár szerinti szintézisénél adódó maradé- 85 ka, mely normális feltételek mellett nem kondenzálható szénhidrogénekből (metánt ból és efféléből), továbbá át nem alakult hidrogénből, szénoxidból, széndioxidból, nitrogénből és más hozzákevert alkat- 90 részekből áll. Ez a maradékgáz igen magas fűtőértékű. A (40) lángzókkal a regene­rátor hőmérséklete növelhető és a hő­mérséklet e növelésével a vízgőz-koksz­kemencegáz-keveréket a regenerátorban 95 magas hőmérsékletre hozzuk, minek foly­tán a kokszkemencegáz bomlása a rege­nerátorban tökéletesebb lesz és ezzel a vízgázfejlesztő termikus szempontból meg­felelően tehermentesül, ily módon sikerül 100 a gázosítási periódus még további hosszab­bítása a vízgázfejlesztőben, ami a teljes telep jelentékenyen nagyobb gázteljesít­ményében nyilvánul. Pl. ily módon a gázperiódust 4—5 percre hosszabbíthat]uk 105 az előbb ismertetett kiviteli példával kap­csolatban megadott 3 perccel szemben. A telep teljesítménye szintézisgázbari ezzel arányban növekszik anélkül, hogy az aparaturát nagyobbítani kellene. 110 Szabadalmi igénypontok : 1. Eljárás gáz, kiváltképen szénhidrogé­neknek hidrogénből és szénoxidból Fischer tanár szerint való szintézisére alkalmas gáz előállítására koksznak 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom