117287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáz, kiváltképen szénhidrogéneknek hidrogénből és szénoxidból Fischer tanár szerint való szintézisére alkalmas gáz előállítására
HAS TAS KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117287. SZÁM. Il/e. (IV/h/1.) OSZTÁLY. — K. 13346. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés gáz, kiváltképen szénhidrogéneknek hidrogénből és szénoxidból Fischer tanár szerint való szintézisére alkalmas gáz előállítására Heinricli Koppers' Industrieele Maatschappij N. V. cég-Amsterdam-ban, mint a Heinrich Koppers G. m. b. H. esseni cég jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi julius hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi julius hó 3-ika. A találmány eljárás és berendezés gáz, kiváltképen szénhidrogéneknek hidrogénből és szénoxidból Fischer tanár szerint való szintézisére alkalmas gáz előállítására, 5 amelyet koksznak vagy effélének vízgőzzel nem folytonosan üzemben tartott vízgázfejlesztőben való reakciója révén kapunk, mely vízgázfejlesztőt felváltva levegőnek a tüzelőanyagágyba való fuva-10 tásával felfütünk, majd pedig vízgőzzel táplálunk. Koksznak vízgőzzel a rendes vízgőzfejlesztőben való reakciójával olyan vízgázt kapunk, mely lényegileg szénoxid és 15 hidrogén 1 :1 arányú keverékéből áll és ezenfelül még kis mennyiségű közömbös alkatrészeket tartalmaz. Az ilyen szokásos vízgáz azonban szénhidrogéneknek Fischer tanár eljárása szerint való előállítására 20 nem alkalmas, mert ehhez olyan gázra van szükség, amelyben a szénoxid és a hidrogén aránya előnyösen pontosan 1:2. A szénoxidot és hidrogént 1 :2 arányban tartalmazó gáz azonban más célra is 25 előnyös, így pl. ilyen gázokból állítjuk elő a metanolt (CH3 OH) is. Hogy a szénoxid és hidrogén arányát a vízgázban javítsák, javasolták a vízgázfejlesztőbe a gázosítás periódusa folya-30 mán vízgőzön felül még kokszkemencegáz bevezetését is. A kokszkemencegáz tudvalevőleg mindenkor tartalmaz szénhidrogéneket, pl. metánt, etilént és effélét. Ezek a szénhidrogének magasabb hőmérsékleten a vízgőzzel reagálva, hidrogént, és szén- 35 oxidot adnak. így pl. metánnak vízgőzzel való reakciója révén olyan gázkeveréket kapunk, mely szénoxidot és hidrogént 1 :3 arányban tartalmaz (CH4 + H2 0 = =CO+3H2 ). Nyilvánvaló, hogy a szén- 40 hidrogéneknek vízgőzzel való reakciója folytán kapott gázok nagy hidrogéntartalma folytán módunkban van a teljes gázban, azaz a vízgázban plusz az említett reakcióval átalakított kokszkemencegáz- 45 ban, a szénoxid és a hidrogén arányát abban az értelemben eltolni, hogy a teljes gáz a Fischer-féle szintézishez támasztott követelményeknek megfeleljen. A vizgáz hidrogéntartalmának növelé- 50 sére ismert, az előbbiekben leírt eljárás hátránya azonban, hogy a vízgáz előállítási folyamatától jelentékeny hőmennyiségeket von el, nevezetesen azt a hőmennyiséget, mely a kokszkemencegáz 55 szénhidrogénjeinek vízgőzzel való átalakításához szükséges. A találmány megoldása annak a feladatnak, mely lehetővé teszi, hogy a kokszkemencegáz szénhidrogénjeinek átalakí- 60 tását a vízgáz előállítási eljárásában keletkező hő hasznosításával a vízgázképződést hátrányos befolyásoltatása nélkül érjük el. A találmány az imént jelzett feladatot akként oldja meg, hogy a vízgőznek és 65 a kokszkemencegáznak a vízgázfejlesztőbe vezetendő keverékét e bevezetést megelőzően oly hevítőn áramoltatjuk át,
