117274. lajstromszámú szabadalom • Részaránytalan vezetőképességű, vezérlőrácsos elektródarendszer és eljárás ennek előállítására

MAGYAR KIRÁLYI #B|1 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 11T274. SZÁM. VII/Ű. OSZTÁLY. P. 8681. ALAPSZÁM. Részaránytalan vezetőképességű, vezérlőrácsos elektródareudszer és eljárás ennek előállítására. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindhoveu-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1936. évi február hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi március hó 9-ike. A találmány részaránytalan vezető­képességű elektródarendszer, melyet kü­lönböző emisszióképességű két réteg alkot, melyek közül az egyik félvezető és nielye-5 ket egymástól tőlük elkülönítetten elren­dezett és anyaguktól függetlenül készül, szigetelőanyagú közbenső réteg választ el. Rézoxidulegyenirányítókból kiindulva, ismeretes háromelektródás rendszer elő­;0 állítása akként, hogy a félvezető oxid­rétegben rácsot alkalmaznak és erre a rézelektródától a félvezetőhöz folyó elektrónáram befolyásolására segéd­feszültséget kapcsolnak. Kísérletek alapján 15 azonban kitűnt, hogy az így előállított detektor nem működik jól. Javasolták továbbá a detektor kialakí­tását oly szárazegyenirányítónak, amely­nél a fémelektróda és a félvezető közötti >0 elektronáramot mágneskör mezőváltozása befolyásolja és e mágneskör egy részét az egyenirányító alkotja. E megoldás hát­ránya, hogy sok helyet igényel és kezelése nem egyszerű. >5 A találmány célja oly detektor vagy erősítő létesítése, mely alkalmas a jelen­legi termiónos csövek helyettesítésére, melyek bonyolultak és mind beszerzés­ben, mind üzemben költségesek (pl. a iy katóda hevítésének áramfogyasztása miatt). A találmány szerint azoknál a rész­aránytalan vezetőképességű elektróda­rendszereknél, amelyeket különböző 15 emisszióképességű két réteg alkot, melyek közül az egyik félvezető és melyeket egy­mástól tőlük elkülönítetten elrendezett és anyaguktól függetlenül készült, szigetelő­anyagú közbensőréteg választ el, a szige­telő közbensőrétegben árambevezetővel ío ellátott rácsot alkalmazunk, melyet ennek folytán az elektródaáramot vezérlő és/vagy árnyékolóhatást eredményező potenciálok­ra kapcsolhatunk. Ily detektor tehát a szokásos detektor- 45 vagy háromelektródás erősitőcsövet he­lyettesítheti, mert szintén van emittáló elektródája, valamint gyakorlatilag nem emittáló elektródája és e kettő között oty rácsa, mely az említett csövekben a 50 katóda és anóda között a vákuumban elrendezett rácsnak felel meg. Mivel a rács a találmány szerint a szigetelő réteg­ben van, — ami, mint kitűnt, a legelő­nyösebb — nyilvánvaló, hogy a rácsok 55 számát egyre korlátoznunk nem kell. Éppen a két elektróda anyagától füg­getlenül készült záróréteg alkalmazása többféle előnnyel jár. Ilyen réteg lehetővé teszi, hogy vastagságát a két elektródára §Q kapcsolandó feszültségkülönbséghez ké­pest előre pontosan megállapítsuk, lehetővé teszi továbbá azt is, hogy a rácsot pontosan a szigetelőrétegen belül helyezzük el, még' pedig azon a helyen, amelyet az anóda- 65 rács-kapacitásra vagy a katóda-rács­kapacitásra való tekintettel kiválasztunk A találmány szerinti elektródarendszer előnyös foganatosítási alakja a következő : A rácsokat a szigetelő kozbensőrétegben 70 levő, vezető anyagú, lyukasztott rétegek alkotják, melyeket pl. úgy kaphatunk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom