117273. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső, villamos kisütőcsöves berendezés és eljárás villamos rezgések erősítésére, gerjesztésére

sére stb. a katódából kilépő elektronokat nyalábbá egyesítő szervekkel és a nyalábot oldalt eltérítő szervekkel, azzal jellemezve, hogy a cső a nyalábot 5 gyorsító segédelektródát és e segédelektródán túl a nyalábot koncentráló járulékos szerveket tartalmaz. 2. Kisiitőcső villamos rezgések erősítésére, az 1. igénypontban védett berendezés-10 hez, azzal jellemezve, hogy a cső elektrosztatikus vezérléshez való szerveket tartalmaz. 3. A 2. igényben védett villamos kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jelle-15 mezve, hogy a cső olyan szerkezetű, hogy az elektronnyaláb mérete azon a helyen, ahol az az anódára vagy anódákra csapódik, a nyaláb eltérítési irányában a más irányú méretek 20 felénél kisebb. 4. A 2. vagy 3. igényben védett villamos kisütőcső foganatosítási alakja, illetve az 1. igényben védett berendezéshez való kisütőcső, azzal jellemezve, hogy 25 a segédelektróda mögött a nyalábot csakis az eltérítés irányában koncentráló «elektronlencse» van. 5. A 4. igényben védett villamos kisütőcsövet tartalmazó berendezés fogan a-30 tosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az «elektronlencse» több, váltakozva gyorsító és lassító potenciálú, lyukasztott, lemezalakú elektródából áll. 6. A 4. igényben védett villamos kisütő-35 csövet tartalmazó vagy az 5. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, amelyet egyúttal az elektronok lassítását is előidéző <;elektronlencse» jellemez. 40 7. Az előző igények bármelyikében vedelt berendezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a segédelektróda mögött az elektronokat lassító elektróda van, 45 8. Az előző igények bármelyikében védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve az elektronnyaláb sebességét és koncentrációját a nyaláb ugyanazon úthosszán szabályozó szervekkel, 50 mely úthosszon az eltérítés is végbemegy. 9. Az előző igények bármelyikében védett villamos kisütőcső foganatosítási alakja, jellemezve a csőben levő elek-55 tronlencse gyújtópontjában elrendezett eltérítőtestekkel. 10. Az előző igém-ek bármelyikében védett berendezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az elektronnyaláb azon a helyen, ahol az tanódára 60 vagy anódákra csapódik, «homogén». 11. A 10. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve,, hogy a nyaláb keresztmetszetei a mozgási irányára merőleges irányban a 65 nyaláb teljes hosszán azonos nagyságúak. 12. Az előző igények bármelyikében védett villamos kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a nyaláb 70 derékszögű, négyszögű vagy négyzetes keresztmetszetű. 13. Az előző igények bármelyikében védett villamos kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a cső- 75 falba az elektronnyalábot eltérő két mágnessarok van beolvasztva. 14. A 13. igényben védett villamos kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a sarkok hossza az elek- 80 tronoknak az elektronnyolábban való ; mozgási irányában az egymástól való távolságuknál nagyobb. 15. Az előző igények bármelyikében védett villamos kisütőcső foganatosítási 85 alakja, azzal jellemezve, hogy az eltérítőberendezés hossza egyenlő az elek trónlencse és az anóda vagy anódák közötti távolsággal, úgyhogy a nyaláb egész hosszán az eltérítőberende- 90 zéssel szemben van, illetve az eltérilőberendezés a nyalábot körülveszi. 16. Az előző igények bármelyikében védett villamos kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az elek- 95 tronnyaláb a cső végén lemezalakú elektródákra csapódik, jellemezve továbbá az anódáknak egymásra vagy a nyalábra való befolyását elhárító eszközökkel. iq( 17. A 16. igényben védett villamos kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve. hogy a lemezalakú elektródákat közbensőfal választja el egymástól. 10: 18. Az előző igények hármetyikében védett berendezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az anódát vagy anódákat állandó potenciálú segédelektróda legnagyobb részt körülveszi. ll( 19. Az előző igények bármelyikében védett villamos kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az elektronnyaláb útjának legalább egy része mez-nmentes téren van átvezetve. ll{ 20. Az előző igények bármelyikében vé-