117268. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagyfrekvenciás jelek vételére

és olcsó. A (12a, 12b) vezeték egymással összesodort, szigetelt drótpárból is elő­állítható; ennek előnye az egyszerűbb sze­relés, hátránya azonban a tetemes csilla-5 pítás. A (12a, 12b) vezeték a felső frekvencia­sávon kiegyenlített átvivővezetékként, va­lamint ellensúlyként és földvezetékkónt is működik, ha az antenna az alsó frekven-10 ciasávon egyszerű antennaként dolgozik. Ha a vezeték hossza a vételisáv legna­gyobb frekvenciája f él h u! 1 ám h <>•s z á 11 á 1 nagyobb •— ami rendszerint úgy is van —, akkor a vezetéknek, mint földösszekötite-15 tésnek impedanciája lényegileg a vezeték­nek a vevőberendezés felőli végénél a föld­del szembeni lezárása természetétől í'ügg. Ha a drótok a tőiddel igen kis, vagy igen nagy impedancia út ján vannak összekötve, 20 akkor a vezeték arra hajlamos, hogy saját frekvenciájában együtt rezegjen és az antennavégen, saját frekvenciáinál, a ve­zeté'kinpedanciának nagy maximális és a közbenső frekvenciáknál minimális érté-25 keit idézi elő. A vezetéknek, mint -föl d ös­szeköttetésnek, nemkívánatos impadancia­változásait lényegileg úgy kerülhetjük el, hogy a vevőberendezés felőli végnél a két párhuzamé* drótot ellenáll;!son át a íölddel 30 kötjük öösze. Ez az ellenállás célszerűen az egyes vezetőkben párhuzamosan iutó áramok számára a két párhuzamos drót­ban mutatkozó hu] h">ntollená 11 ással egyenlő. ILykép a vezetéknek, mint földössze-35 köttetések impedanciája megközelítőleg egyenletes és megközelítőleg a végei! en­állás értékével egyenlő. A 2. ábrán ezt a végellenállást (74)-gyel jelöltük. Ily vég­impedanciát célszerűen akkor is alíkalma-40 zunk, ha az ali='ó frekvenciasávon való használatra független • földösszeköttetés van. A két frekvenciasáv hatását a 3. és 4. ábrának megfelelően összefoglalhatjuk • 45 ezek az ábrák egyszerűsített kapcsolási vázlatok, amelyekben csak a főköreleme­ket tüntettük fel. A 3. és 4. ábra szerinti egyszerűsbítetfc kapcsolási vázlatok célja a két frekvencia-50 sávon való működés megértésének a meg­könnyítése; ezek az ábrák nem ábrázol­ják ugyan pontosan a két sáv egyenér­tékű köreit, azonban az (i\) és (fí) szélső frekvenciáknál azokat meglehetősen jól 55 megközelítik. A 3. és 4. ábra szerinti kap­ösolási vázlatokban feltételezzük, hogy az alsó sávszűrő induktivitásainak reiaktan­ciái oly nagyok és a felső frekvenciasáv számára való kapacitásainak reaktaneiái oly kicsinyek, hogy hatásuk elhanyagol- 60 ható; ehhez képest feltételezzük, hogy á felsősávszűrő kapacitásainak reaktaneiái az alsósáv frekvenciái számára oly nagyok és az induktivitások reaktaneiái oly ki­csinyek, hogy hatásuk elhanyagolható. 66 A 3. ábrán a (10a. 10b) antenna részará­nyos kettős antennaként működik; a (11) felsősáviszűrő a kiegyenlített antenna­áramokat, a (12a, 12b) részarányos veze­tékre, kiegyenlített vagy keringő áramok 70 alakjában viszi át és a kétpólusú antenna impedanciáit egyúttal, az (fa, í'4). felső frekvenciasávon belül, megközelítőleg a vezeték impedanciájához szabja. A (12a, 12b) vezetékben keringő áramok, a (13a) 75 felsősávszűrő révén történő csatolás foly­tán, a (14) vevőberendezés (15) bemenőkö­rében kiegyenlítetlen áramokat létesíte­nek. Ha a berendezés a felső frekvencia­sávon működik, a (12a, 12b) vezetéken fel- 80 vett helyi villamos zavarokat a kát pár­huzamos vezető, a (68a) és (66b) tekercsek és a (74) végellenállás a földbe vezeti. E zavaróáramok ilykép hatástalanná vál­nak és a (14) berendezés (15) bemenőkörét 85 nem befolyásolják. Ha az alsó frekvenciasávon dolgozunk (4. ábra), akkor a (11b) alsó sávszűrő az egyszeres antennaként működő (10a, 10b) antenna kiegyenlítetlen áramait kiegyen- 90 lített vagy keringő áramokként viszi át a (12a, 12b) vezetékre. A (13b) alsó sávszűrő ugyan így a (12a, 1.2b) vezeték keringő áramait a (14) berendezés kiegyenlítetten (15) bemenőkörére viszi át. E sávon a (12) 95 vezeték az egyszeres antenna földvezeté­keként iö működhet; az összeköttetés az (52a) és (52b) tekercsek közön végein léte­sül, úgy hogy a iökláramok a (12a, 12b) vezetőkön, a (70a, 70b) kondenzátorokon 100 és a (74) végellenálláson át párhuzamosan a földbe folynak. Ily módon a földára­moknak a (14) berendezés (15) bemenőkö­rére nincs hálásuk. Egyidejűleg a, (74) ellenállás alkalmas végimpedaneiát léte- 105 sít, amely lényegileg a földdel párhuzar mos két egyesvezotőnek hullámellenállá­sa val egyenlő; ily módon egyidejűleg az antennakörrel sorosan a. földbe vezető vezetékimpedaneiának a. változásait csök- 110 kenti és az alsó frekvenciasávon optimá­lis hatást biztosít. Az előzőkben leírt berendezés tág frek­venciakörzetben használható. A követke­zőkben, példaképen, a találmány egyik kü- 115 lönleges foganatosítási alakjának körál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom