117257. lajstromszámú szabadalom • Különböző minőségű, vizet áteresztő építőanyagok rétegeiből alkotott úttest

2 117257. ismertetett foganatosítási példától eltérő is lehet. Az ilyen úttest, valamint az általa alkotott út oly tulajdonságú, hogy engeó dékenysége folytán a rajta való járáskor rezgésbe jön és ezek az illető egyén testére átadódnak. Eközben mindenekelőtt a test alsó tagjai és izületei fesztelenülnek és lazulnak. A rendes úton való járástól •10 eltérően a járás az ilyen úton, a talaj rugalmas rezgései folytán, könnyebb és kevésbbé fárasztó. A 2. ábrán látható megoldás szerint a találmány szerinti úttest a terep mélyeló désébe van építve, amelyet a kb. függőleges (a) és (b) felületek és az alsó, kb. vízszintes (c) felület határol. Az ilyen út építéséhez árkot kell a talajból kiemelni, amelyet a fentemlített felületek határol-20 nak. A talajvíz szintjének legfelső helyzetét a (d) vonal jelzi, míg a talajvíz legmélyebb szintjét az (e) vonal aüja meg. A legalsó réteget ez esetben, a legelőnyösebben olyan építőanyag alkotja, mely 25 rugalmasan engedékeny és melyben nagyobb hézagok vagy közterek vannak, azaz ennek az építőanyagnak laza szerkezete van, amilyen kiváltképen a rőzse. Ezt a rőzseréteget közönséges csarap vagy 30 hanga aránylag vékony (g) rétege bonthatja. E (g) réteg megakadályozza lápdaraboknak a fölötte lévő (h) láprétegből az (f) rőzseréteg hézagaiba hatolását. A (h) lápréteg'en, célszerűen, tőzegalomból 35 való (í) réteg van, ezt pedig olyan (k) fedőréteg borítja, mely hamuból, salakból, kavicsból vagy efféléből állhat. A 3. ábra szerinti megoldás esetében kádszerű (m) tartályt alkalmazunk, mely 40 a 4. ábrán felülnézetben is látható. E tartály falait és fenekét vizet át nem eresztő anyag, előnyösen beton alkotja. Az (m) tartály olyan lehet, mely helyét változtathatja, vagy pedig előzetesen a talaj-45 ból kiemelt mélyedésben helyezkedik el és abban marad, amint ezt az ábrázolt foganatosítási példa esetében feltételeztük. Az (m) tartályt befogadó talajrészeket a 3. és 4. ábrán (n) jelzi. A tartály (o) széle 50 a talaj felületével, célszerűen, azonos szintben helyezkedik el. A tartály oldalfalainak egyikében, a fenék közelében, (p) nyílást alkalmazunk, amelyhez a talajon át felfelé haladó (q) vezeték csatla-55 kőzik. Az (m) tartályba bizonyos vízmennyiséget juttatunk. A víz szintje, amelyet a 3. ábrán (r) vonal jelöl, a (q) csőben ellenőrizhető és e csővön át utántöltés vagy elszivatás révén szabályozható. 60 Az (m) tartály fenekén, azaz egészben vagy részben vízben fekszik az (s) réteg, mely, akárcsak a 2. ábra esetében, rugalmasan engedékeny és laza szerkezetű építőanyagból, kiváltképen rőz/íéből áll. 65 E rétegen, közönséges csarapból vagy hangából, vékonyabb (t) réteg nyugszik, amelyet az (u) lápréteg borít. Ezt fedőrétegek követik, amelyek a (v) tőzegalomrétegből és a hamuból, salakból, 70 kavicsból és efféléből összeállított (w) rétegből állhatnak. Azzal, hogy legalsó rétegül olyan laza szerkezetű építőanyagot alkalmazunk, amelyben aránylag nagy hézagok és köz- 75 terek vannak, amilyen pl. a rőzse, kiválóan jói rugózó és rezgő utat kapunk. A rőzseréteg mintegy párnát vagy matrácot alkot, amelyen a többi réteg nyugszik. Ezen a legalsó rétegen át mindaddig, amíg ez 80 vízzel összeköttetésben áll, nedvesség jut a felette fekvő rétegekbe, kiváltképen a láprétegbe, amivel ezt a nagy vízfelvevő képességgel rendelkező réteget állandóan nedvesen tartjuk úgy, hogy az szivacs- 85 szerűen rugózó és engedékeny tulajdonságát megtartja. Emellett az önmagában is különösen engedékeny, legalsó, kiváltképen rőzséből való réteg a kivánt rezgések létesülését elősegíti. 90 Ha a legalsó réteg, a rőzseréteg, teljesen vagy részben vízben helyezkedik el, úgyszólván vízpárnát alkot, mely ezenkívül még" a rőzseréteg rugózó és engedékeny tulajdonságaival is rendelkezik és főleg azt 95 a hatást is kifejti, hogy a felső rétegeket, kiváltképen a lápréteget, a vízzel való közlekedése folytán állandóan nedvesen tartja. Ajánlatos, hogy a rőzsét lehetőleg mindenkor tökéletesen vízzel borítva 100 tartsuk, mert ekkor tartóssága úgyszólván határtalan. Ennél az elrendezésnél mintegy olyan „eleven vízér" van jelen, amelyet rőzsével vagy effélével töltöttünk ki és mely az úttest legalsó rétegét alkotja. 105 Ebben a rétegben, aránylag nagy üregei révén, a víz az úttest teljes hosszára eloszlik. A víz, ez üregek folytán, könnyen és akadálytalanul szállhat felfelé és a felső rétegeket nedvesen tarthatja. Előnyös 110 ha olyan rőzsenyalábokat alkalmazunk, amelyek hosszant az út hossztengelye irányában helyezkednek el, feltéve, hogy a fedőréteg anyagainak megválasztása révén az úttest rezgőképessége nem megy 115 veszendőbe.