117253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló téglák habarcsmentes falazására, közbehelyezett fémlemezekkel

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117253. SZÁM. VlII/a. OSZTÁLY. — M. 10903. ALAPSZÁM. Eljárás tűzálló téglák habarcsmentes falazására, közbehelyezett fémlemezekkel. Österreichisch Amerikanische Magnesit Aktiengesellschaft Radeiithein (Ausztria). A bejelentés napja 1936. évi november hó 17-ike. Ausztriai elsőbbsége 1936. évi március hó 11-ike. Ha tűzálló téglából olyan falazatot készítenek, mely nem tágulhat szabadon, pl. azért, mert a tűzálló kemencebélésnek merev fémköpenye nem hagy elegendő 5 játékot a hőtáguláshoz, tehát különösen forgó- vagy dobkemencéknél, a téglák lerakásakor tágulási hézagot kell hagyni, nehogy a kemence befűtésekor feliépő nyomás hatására a tégla végek szétmorzso­ló lódjanak. E célból már javasolták, a kövek közé olyan vastag kéregpapírcsíkok helye­zését, melyek a téglákat a falazáskor egymástól kellő távolságban tartják, a kemence befűtésekor pedig elégnek. Mag-15 nezittéglák falazásánál célszerűnek bizo­nyult hőtágulási közök létesítése oly módon is, hogy a főhézagokba vasleme­zeket helyeztek, melyek a kemence be­fűtésekor képlékennyé váltak, majd pedig 20 megolvadtak. Ez a módszer azzal a körül­ménnyel is számol, hogy a magnezit­téglákat lehetőleg szárazon kell falazni, miért is általában kötőanyag nélkül, héza­gokkal helyezik el azokat, vagy pedig g5 kötőanyagként sajátos, vízmentes habar­csokat (pl. kátrányolaj- vagy lenolaj­habarcsot), vagy csupán száraz magnezit­port alkalmaznak ; a lemezbetétek foly­tán, a magnezittéglák, befalazásukkal egy-30 idejűleg, ütközőhézagjaiknál egyúttal össze is ragadnak. A találmáuy célja, hogy meggátolja feszültségek fellépését oly falazat heví­tésénél, mely nem tágulhat ki szabadon, 35 tehát főleg forgó- vagy dobkemencék tűzálló béléseiben, boltozatokban, válasz­falakban, stb. E célból a találmánynál a magnezittéglák habarcsnélküli falazásá­nál alkalmazott vaslemezekhez hasonló, ^ sajátos keresztmetszetű fémlemezek talál­nak alkalmazást. Az eljárás mindenütt alkalmazható, ahol a tűzálló falazattal nem kerül folyékony fém közvetlen érint­kezésbe. A fém mineműségét az a feltétel 45 szabja meg, hogy a fémnek a tűzálló szer­kezeti anyaggal magasabb hőmérsékleten sem vegyülnie, sem reá káros hatást gyakorolnia nem szabad. A találmány szerinti eljáráshoz a vas, már alacsony 50 ára miatt is, a legelőnyösebben használ­ható szerkezeti anyag. Fémbetéteknek általában az a hátránya, hogy lassabban lágyulnak, mint ahogy a téglák tágulnak, miáltal a befűtés kez- 55 detén a falazatban mégis feszültségek keletkeznek, melyek a téglakötést lazít­hatják. E hátrány kiküszöbölésére a tég­lákat, a találmány szerint, oly fémbetétek­kel tartjuk a hőtágulás kiegyenlítéséhez 60 szükséges távolságban, melyeknek tér­kitöltése oly módon van megnövelve, hogy a betétek sajtolónyomás hatására összelapulnak, mielőtt még a fém meg­olvadna. E célbői oly fémbetéteket alkal- 65 mázunk, melyeknek kiemelkedéseit gépi úton, pl. hajlítással vagy csákozással, vagy pedig kézzel, pl. kalapácsolással emelik ki a lemezből. A kiemelkedéseknek sokféle alakja lehet, pl. egyenletesen 70 elosztott dudorok vagy kicsákozott szár­nyak lehajtogatásával kapott nyelvek. Legelőnyösebbnek az olyan lemezek bizo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom