117247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémkötések létesítésére

IA6YAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117247. SZÁM. XVIII/d. OSZTÁLY. — P. 8703. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés iémkötések létesítésére. Praemassing- Adolf mérnök, Köln-Merheim és Praemassing Ludwig mérnök, Köln-Nippes. A bejelentés napja 1936. évi március hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi március hó 20-ika. Ismeretesek már eljárások és berende­zések oly fémkötések létesítésére, melyek az egymás fölött fekvő pántvégeket szo­rosam átkaroló, a kötésnek húzás elleni 5 biztosítására deformált hüvelyekből álla­nak. E záróeszközöket régen előformázott, kész, azaz a pántvégekre húzandó hüve­lyek alakjában] alkalmazták. Azonban az ily hüvelyek előállítási költségeit tetemesen 10 növelő intézkedésekre volt szükség a hü­velyeknek az egymás fölött fekvő fémpán­tok alakjához kielégítő módon való hozzá­szabásához. Ez okból megkísérelték már a hüvelyeknek e célra külön hozzávezetett, 15 alább hüvelypánInak nevezett fémpántból való előállítását oly módon, hogy a hü­velypánit túlnyúló részeit, két egymáshoz közeledő fogópofa hatására, úgy hozzák a ponitvégek fölé, hogy a fogópofák rneg-2u felelő kivágásaiban! e részek 180°-kal át­hajlíttatnak, amikor is az így kikarimá­zott részek fokozatos, kölcsönös közeledés közbeni, a pántvégek síkjával párhuzamos irányban hüvellyé záródnak. Sajátos alakú 25 és kiképzésű hüvelypántokat kellett tehát alkalmazni, mivel a hüvelypántot az egy­más fölött fekvő pántvégek hosszirányá­val párhuzamos irányban vezették be és így a hüvelypántnak túl kellett nyúlnia a 30 pámtvégekien azokkal a részekkel, melyek az alakváltozás után a hüvely szabad: szá­rait alkotják. Emellett a hüvely pánt ama részeit, melyek a későbbi hüvelyek­nek felelnek meg, a hüvelypáint-szélesség-35 mek aránylag csekély részében lehettek egymással összekötve, nehogy az egyes ré­szek leválasztása feleslegesein megnehezít­tessék. A találmány feladata első sorban az ily­fajta fémpánitkapcsolatok előállítására al- 40 kalmas eljárásnak és berendezésinek oly ki­alakítása, melynél oly hüvelypántot alkaiL-mazhatunk, mely legalább alak tekintetében az összekötendő fémpántokkal megegyezik. Mivel ily módon a hüveilypánt szélessége is 45 oly mértékig csökken, mely a hüvelyek alakítására való részeknek a hüvelypánit megmaradó részétől való könnyű elvá­lasztását, az ilyfajta zárószerkezetek szo­kásos szerkezete mellett, könnyen lehe- 50 tővé teszi, ezzel egyúttal elesik a hüvely­pánt sajátos kialakításának szüksége és így az ily zárószervek tetemesen olcsóbbak lesznek. A találmány ezt a feladatot úgy oldja 55 meg, hogy szalagpánt egymás fölött fekvő végeinek pántból vett hüvellyel történő le­zárásánál, mely hüvelyt pántrészként, die­formálatlanul helyezünk a végekre, a hü­velypántot a pánt síkjával párhuzamosain 60 és a körülhurkolamidó pántvégek hossz­irányához képest harántirájnyban vezetjük hozzá. Ez a párhuzamos, vezetés termé­szetesen csupán a zárási folyamat mérv­adó szakaszára vonatkozik, melyben a hü- 65 velypámtot a körülhurkolanidó pámitvégekre felrakjuk. A találmány szerinti eljárás kivitelére való szerkezetek sokféleképen képezhetők ki. Jellegzetességük főleg az, hogy a pánt 70 síkjára merőleges szerszám a harántirány­ham hozzávezetett fémpántot hüvelyhosssíú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom