117243. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kitermelhető gázoknak gáz- vagy gőzelegyekből ad- vagy abszorpcióval való elkülönítésére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 117343. SZÁM. IV/i. (Il/a.) OSZTÁLY. — C. 4832. ALAPSZÁM. Eljárás kitermelhető gázoknak gáz- vagy gőzelegyekből ad- vagy abszorpcióval való elkülönítésére. Carbo-Norit-Union Verwaltung-s-Gesellschaft m. b. H. cég" M/m. Fraukfurt. A bejelentés napja 1936. évi junius hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi juuius hó 24-ike. Gázoknak, gáz- vagy gőzelegyekből való elkülönítése szilárd testeken való adszorpció, vagy folyadékokban való abszorpció révén ismeretes. Ilyenkor a gá-5 zok parciális nyomásuk arányában kötődnek le, úgyhogy a kötött gáz kiűzésekor sohasem egységes gázt, hanem mindig gázelegyet kapunk, melyben némely gáz dúsítva van. A kiűzési időszak elején vagy (0 kezdetén főleg olyan gázelegyeket kapunk, melyek főleg a nehezen ad- vagy abszorbeálható gázokat tartalmazzák, míg a kiűzés további folyamán kiszabaduló gázelegyek fokozódó mérvben tartalma/lö zák a könnyebben ab-, ill. adszorbeálható gázokat- Példaképen utalunk széndesztillálási gázokból az olefinek — etilén, propilén — kiválasztására, melynél az adill. abszorbeáló közeg mindig egyúttal áO bizonyos mennyiségű hidrogént vagy/és metánt is felvesz. A lekötött gázok kiűzésekor legelőbb kiszabaduló gázelegy mármost ilyenkor hidrogénben és metánban igen dús, az értékes anyagokat — olefine-25 ket — ellenben kisebb töménységben tartalmazza, mint a kiűzési folyamat későbbi időszakában felszabaduló gázelegyek. Minthogy pedig kívánatos, hogy a termel t gázelegy az értékes gázokat nagy tömény-30 ségben, tartalmazza, a fenti okok folytán rendszerint szükséges, hogy az egész ki űzött gázmennyiséget töményítés céljából újból ab- ill. adszorbeálási művelettel nemesítsük. 35 Megállapítottuk már most, az értékes anyagoknak a gázban való diísítását egyszerűbben is eszközölhetjük, ha a kiűzési folyamat első szakaszában keletkező gázokat egy már normálisan telített abill. adszorbeáló közeggel való ab- ill. ad- 40 szorbeáló műveletnek vetünk alá. Ilyenkor a magában véve már telített közeg az értékes anyagok további mennyiségét fogja lekötni, ami valószínűleg annak a körülménynek tudható be, hogy a kiűzési 45 folyamat első szakaszában kiszabaduló gázban az értékes anyagok töménysége nagyobb, mint abban az eredeti gázelegyben, amellyel az ab-, ill. adszorbeáló közeget előzetesen normálisan telítettük. 50 A találmány lehetővé teszi egyetlen munkamenetben az értékes anyagokkal nagy mérvben dúsított gáz termelését, mely azután igen egyszerűen dolgozgató fel tovább. Különösen fontos ez akkor, ha 55 a termelt gázt kémiai úton dolgozzák fel tovább, mert ilyenkor a tekintetbejövő értékes anyag töménységének fokozott volta a berendezés jobb kihasználását s nagyobb hozadékot biztosít. 60 De akkor is, ha a "kiűzött gázelegyből az értékes anyagokat folyósítással kell elkülöníteni, ez is sokkal gazdaságosabban végezhető, ha a gázelegyben az értékes anyagok aránylag nagy töménységben 65 vannak. Az ismertetett munkamódot járulékos műveletekkel még tökéletesíthetjük. így pl. szénsavtartalmú gázok esetén ajánlatos lehet a kiűzés első szakában keletkező 7Q gázelegyet előbb, pl. mosással a szénsav tói mentesíteni, mielőtt a fentjelzett mó-