117238. lajstromszámú szabadalom • Kihúzható, belső tüzelésű lokomobilkazán

szik, amely utóbbiak a kazánajtó nyitása­kor és hideg levegő belépésekor, illetőleg csak részben fedett rostélynál elkerülhe­tetlenek. 5 A korlátozott égési tér, beleértve a tűz­híd és a csőfal közötti teret, azzal a kö­vetkezménnyel jár, hogy gáztartalmú tü­zelőanyagoknál a szénhidrogének teljes elégése még nem következett be akkor, 10 amikor a tüzelőgázok a füstcsatornákba belépnek. Ennek az a következménye, hogy füst képződik és tökéletlen elégés folytán veszteségek állnak elő. A találmány értelmében a tűzszekrényt, 15 valamint a tűzhíd és a csőfal közötti tá­volságot lényegesen megnöveljük, úgy­hogy az égési gázok a csőfalat lényegesen alacsonyabb hőmérséklettel érik el. Az új kialakítás értelmében a lángcső, illetőleg 20 hullámcső hossza a közepes lángcsőátmérő 2,6-szorosánál nagyobb és a lánigcsőátmérő 2,6-szorosa és 3,3-szorosa között mozog, mimellett kisebb kazánoknál a felső határ, nagyobb kazánoknál pedig az alsó határ 25 megközelítése célszerű. Az így létesített lényegesen nagyobb égési térben, amely az égési tér terhelésének lényeges csökke­nését eredményezi, a gázok tökéletes el­égése és jobb átkeveredése következik he, 30 úgyhogy a csőfal felső és alsó részében nagyobb hőmérsékletkülönbségek köny­nyebben elkerülhetők. A tűzszekrény meg­hosszabbításával létesített nagyobb su­gárzó fűtőfelület a lángúton belüli hő-35 kihasználást megjavítja és lehetővé teszi, hogy vastag gázrétegek sugárzását kihasz­náljuk. Továbbá a kazánnak a tűzszek­rényhez csatlakozó füstcsőrendszerében a hőátadás növelésére alkalmas rendszabá-40 lyokkal fokozott hőkihasználást érünk el, úgyhogy a kazán gyakorlatilag változat­lan összhossza mellett a lényegesen na­gyobb tűzszekrényhossz és a nagyobb tűz­szekrénytér ellenére a füstgázoknak ugyan-45 olyan kihasználását érjük el, mint eddigelé, amit kísérleteink már igazoltak. A kazán utolsó részében a hőátadás fokozására al­kalmas rendszabályként többek között a gázsebesség növelése jön tekintetbe, amit 50 pl. valamivel szűkebb csövek használatá­val érünk el. A gázsebesség növelése helyett a hőátadás más rendszabályokkal is, pl. lígy fokozható, hogy a füstcsövek­ben örvénylést előidéző csíkokat alkalma-55 zunk. Minthogy a tulajdonképeni füstcső­rendszer sokkal rövidebb, annak tisztítása — ami kihúzott csőrendszer mellett tör­ténik — könnyebb, különösen azért, mert a csőfal lényegesen kisebb fűtőfelületi ter­helése mellett a k azán kő 1 e r a kód á s jóval 60 kisebb; a kisebb fűtőfelületi terhelés annak folyománya, hogy a füstgázok hőmérsék­lete a csőfal elérésekor alacsonyabb. A találmány szerinti kialakításnál a csőfal és a tűzhíd közötti legkedvezőbb 65 távolság általában a lángcsőátmérő 1,3 és 1,5-szöröse között választandó. A létesített nagy égési térben gyakorlatilag tökéletes elégés megy végbe. Az égési gázok lénye­gesen alacsonyabb hőmérséklettel jutnak 70 a csőfalra, mint az eddig szokásos kivi­telnél. Még részben fedetlen rostély esetén is az égési gázok és a levegő igen jól átkeverednelk addig, amiig a gáz,Ok a cső­falat elérik, iigyhogy a csőfal helyi lehűlé- 75 sét elkerüljük. A rajzon az 1. ábra eddigelé szokásos kivitelű kazánt, a 2. és 3. ábra pedig egy-egy, találmány 80 szerinti kazánt mutat. Amint az 1. ábrából látható, az eddigelé szokásos kivitelnél a (2) tűzhíd és a (4) füstcsőrendszer (3) csőfala közötti (1) tá­volság az (5) lángcsőátmérőnek csak 85 mintegy 0,5—0,75-szörösét teszi ki. Ezzel szeimben a 2. ábrán látható, ta­lálmány szerinti kivitelnél a tűzszekrény hossza a lángcsőátmérő 2,6-szorosánál na­gyobb. A (7) tűzhídnak a (9) füstcsőrend- 90 szer (8) csőfalától való (6) távolsága ugyancsak nagyobb és a (10) lángesőát­mérőnek kb. 1,2—1,5-szőrös ét teszi ki. A 3. ábra az lij kivitelt vízicsőnyalábos ka­zán esetén mutatja. A (12) tűzhíd és a 95 (13) víz,esőnyaláb mellső csövei közötti (11) távolság a (14) lángesőátmérőnek ugyancsak 1,2—1,5-szörösét teszi ki. A (9) illetőleg (13) csőnyaláb csövednek átmé­rője a szokásosnál kisebb és a csövek 10 száma megfelelően nagyobb. A (13) vízeső­nyalábruál az egyes esősorok egymással szemben eltoltak. Túlhevítő alkalmazása esetén, amely­ben a kazánban előállított gőz kereken ic 350°-ria túlhevül, a füstgázok a kazánt a füstcsövek mögött mintegy 450° hőmér­séklettel hagyják el. Ilyen körülmények között az eddigi kiviteleknél a tűzszek­rény és a füstcsövek hossza kb. egyforma 11 (lásd 1. ábra). A találmány szerinti ka­zánnál a füstosövek, amennyiben azok mögött a gőznek mintegy 350°-na való túlu hevítésére alkalmas túlhevítő van, a lángcsőnél lényegesen rövidebbek, még- 11 pedig kb. fele akkorák, amint a 2. ábra mutatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom