117203. lajstromszámú szabadalom • Vadásztöltényhüvely és eljárás előállítására

A töltőanyag mennyisége előnyösen ne legyen több, mint a kötőanyag 75%a. A képiékenyítő szer és a köt;anyag' mennyiségarányának megválasztása va-5 dásztöltényhüvelyek gyártásánál nagy jelentőségű. Számos kísérlet azt mutatta, hogy töltényhüvelyek olvan képlékeny anyagokból is alakíthatók ugyan, melyekben a képlékenyítő szer és a kötőanyag 10 mennyiségaránya a fenti értékektől eltér, de az ilyen hüvelyek a használatban nem bizonyultak megbízhatóknak, mert vagy túlságosan törékenyek és a fegyverben eltörnek vagy pedig annyira lágyak, hogy 15 gyakorlatilag nem használhatók. A találmány céljaira alkalmas összetételű képlékeny anyag példája a következő: 100 rész cellulózaacetát, 68 rész trietilcitrát és 75 rész finomra őrölt búzaliszt. 20 Az acetátot oldószerben, pl. ace ionban diszpergáljuk, a többi alkatrészt kavarás közben a diszperzióhoz adjuk, az oldószert elpárologtatjuk ós a maradékot aprítjuk vagy szemcsésítjük. 25 A képlékeny anyag összetételének további példája a következő: Cellulózaacetát 100 rész Dietilítalát 72 „ Finomra őrölt búzaliszt 66 „ 30 A találmány céljaira a következő összetételű massza is alkalmas: Callulózaacetát 100 rész Dietilítalát 60 „ Trifenilfoszfát 12 „ 35 Finomra őrölt búzaliszt 65 „ A töltényhüvelyt nyomás és hő alkalmazásával alakítjuk, amikor is a követett eljárás igen hasonló ahhoz, amelyet más tárgyaknak cellulózaszármazékokból való ala-40 kításához használnak. Az alakítandó szemcsés anyagot gőzzel fűtött hengeres formába töltjük, amelynek alsó része a töltényhüvely karimájának megfelelően alakított. A formába hid-45 raulikus nyomás alatt kis kúposságú dugattyút vezetünk, mely az anyagot a kívánt alakra sajtolja. A forma alsó részében üreget hagyunk, mely a gyújtóelegy felvételére való teret alakítja. 50 A formát a gőzfűtés beszüntetése után célszerűen hűtjük, abból a célból, hogy a hüvelyt belőle könnyen eltávolíthassuk. A hüvely szélének levágása után a gyújtót, mely csappantyútokból, csappantyúból és 55 az ütőszeg ütését felvevő alátétből áll, a hüvelybe illesztjük, még pedig úgy, hogy a csappantyút és az alátétet a csappantyútokban egyesítjük és az egészet a hüvelynek fentemlített mélyedésébe sajtoljuk, melyben az súrlódással rögzítődik. 60 Abban az esetben, ha a töltényhüvelynok teljesen vízmentesnek kell lennie, a finomra őrölt búzaliszt vagy más gabonaliszt helyett vagy ezzel egytitesen nem bigroszkopos töltőanyagokat, pl. talkn- 65 mot vagy kormot használunk. A massza összetétele az esetben például a következő lehet: Cellulózaacetát Dietilítalát Trifenilfoszífát Talkum 100 rész 60 „ 12 70 „ 70 Megjegyzendő, hogy a fenti példában mind a töltőianyag, mind a képlékenyítő szerek gyakorlatilag vízállók ós azt ta- 75 láltaln, hogy az ebből a masszából készült töltényhüvelyek víz'állóság szempontjából minden gyakorlati célnak ugyanúgy megfelelnek, mint a fémből készült hüvelyek. 80 Fehér vagy színtelen töltőanyagok, pl. gabonaliszt vagy talkum használata esetében. a masszához különböző festőanyagokat adhatunk, avégből, hogy a kereskedelem kívánalmainak megfelelően kii- 35 lönböző színű töltényeket készíthessünk. Szabadalmi igények: 1. Termoplasztikus anyagokból alakított vadásztöltényhüvely, azzal .jellemezve, hogy a masszában tartalmazott képié- 90 kenyíitő szer és kötőanyag: viszonylagos mennyisége úgy van megválasztva, hogy 100 rész kötőanyagra 45—75 rész képlékenyítőszer jut, míg a töltőanyag mennyisége célszerűen 95 nem több, mint a kötőanyag 75%a. 2. Az 1. igénypontban védett vadásztöltényhüvely foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a kötőanyag cellulózacetátból, cellulózaeszterek és 100 -éterek keverékeiből vagy más cellulózaszármazékokból vagy vinil- és akrilsavszármazékokból áll, míg az egy vagy több képlékenyítő szer a következő anyagok közül: trietilcitrát, :triacetin, etil- 105 italát, diamiltartrát, trifenilfoszfá.t vagy trikrezilfoszfát. 3. Az 1. igénypontban védett töltényhüvely foganatosítási alakja, azzal jellemezve. hogy a töltőanyag finomra 110 őrölt gabona, pl. búzaliszt és/vagy nem higroszkopos anyag, pl. t alkumgáz — vagy lámpa, — korom.