117195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénportüzeléseknek nedves tüzelőanyagokkal valóüzemben tartására
2 117195. menő kizárása, továbbá semleges, azaz a^ égést gátló gázok messzemenő kiküszöbölése mellett történik, úgyhogy a gázmennyiségek viszonylag csekélyek, a gyul-5 ladási, illetve égési hőmérsékletek magasak és a kazáncsövek hőfelvétele a tüzelőterben az égést gyakorlatilag nem zavarja. További előny az, hogy a tüzelőanyag szárítására az eddiginél magasabb hőmérsék-10 letű gázok állnak rendelkezésre és így a szárítás időtartama megrövidül és a szárítóberendezés kisebb lehet. Az égési gázoknak szárításra való kihasználasa előnyösen szárítóaknában tőr-15 ténik, melyben a gázokat a nedves tüzelőanyaggal közvetlen érintkezésbe hozzuk. A szárításra használt égési gázokat a találmány értelmében fúvógéppel, vagy más eleiével a tüzelőtérbe nyomjuk vissza. 20 Ezt a fúvógépet célszerűen úgv iktatjuk be, hogy a már lehűtött gázokat szállítsa. Ezzel a szállitóberendezéssel egyidejűleg a a szárításra használt égési gázok mennyiségét, illetve a fűtőgázok átaramlási sebes-25 ségét a szárítóaknában szabályozhatjuk és ezzel magában véve ismert módon a nedves anyagra való hőátadást erősíthetjük. Mivel a szárítógázok a tüzelőanyaggal 80 való közvetlen érintkezéskor tüzelőanyagrészeket vesznek fel, a találmány értelmében ezekhez a gázokhoz a tüzelőtérbe való visszatérésük előtt előnyösen előmelegített levegőt keverünk, úgyhogy a 35 magával ragadott tüzelőanyag a tüzelőtérben a szükséges égési levegőre talál és eléghet. A szárítást a szárítóaknában előnyösen ellenárammal végezzük, amikor is a 40 tüzelőanyag felülről aláhull, míg az égési gázok alulról felfelé áramlanak. így gyors szárítást érünk el. Továbbá az égési gázok kevesebb tüzelőanyagot ragadnak magukkal, mert a gázok különösen száraz 45 tüzelőanyagrészecskéket vesznek fel és jelen esetben a tüzelőtérbe való visszatérés előtt a nedves tüzelőanyaggal, melynek felületén a porrészek különösen jól rakódnak le, kerülnek érintkezésbe. 50 Az új eljárás különösen jó kihasználása akkor lehetséges, ha a teljesen előkészített tüzelőanyagot felfelé irányított huzatú tüzelőtérben égetjük el és azt ebből a célból a tüzelőtér alsó részén vezetjük be, 55 míg a szárításra használt égési gázokat a tüzelőtérbe az égési öv felett vezetjük vissza. Ebben az esetben a szárítógázokkal bevezetett és a tüzelőtérben a gázáramból kihulló tüzelőanyagrészek önsúlyuknál fogva a tüzelőtér égési főövébe jutnak, 60 úgyhogy ezek is a tüzelőanyag nedvességének messzemenő kizárása és semleges gázok kizárása mellett elégethetők. A találmány szerinti eljárásnak nem kell feltétlenül az egész eiégetési folya- 65 inatra terjednie. A találmány arra az esetre is vonatkozik, amikor az új eljárással a tüzelőanyagnak csak egy részéi szárítjuk, míg a tüzelőanyag további részét a malomban, az égési gázok másik, a tüzelő- 70 anyaggal a tüzelőtér égési övébe visszatérő részével szárítjuk. Ekkor is megmarad azonban az az előnv, hogy a vizteher lényeges része nem jut a tüzelőtér égési övébe. Ehhez járul még, hogy így az 75 őrlőszárítás a malomban előnyósebb lesz, mert az őrlőszárításhoz a tüzelőtér égési övéből forróbb gázok állnak rendelkezésre. A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas beren- 80 dezésnek peldaképeni foganatosítási alakját mutatja. A rajzban az (1) gőzkazán (2) vízcsövei a (3) tüzelőteret kibélelik és itt a tűz sugárzó melegét felveszik, míg a (4) víz- 85 csövek lényegében az égési gázok további lehűlését célozzák. Az égési gázok huzatában a kazán mögött tapvízeiőmelegítőt, illetve az égési levegő számára való hevi.tőt iktathatunk. A tüzelőberendezés az (5) 90 nyersszéntartályt tartalmazza, melyből a nyersszenet a (rí) szállítóberendezés a (7) szárítóaknához szállítja. A szén a (7) szárítóaknán áthull és a (8) malomba jut. Innen az égésre kész por a (9) lángzó- 95 fúvókákon át a (3) tüzelőtérbe lép. A (11) égési öv szomszédságában a tüzelőtérben (12)-nél az égési gázokat a (10) fúvógép szívja be, azokat a (13) vezetéken és a szántóaknán átszívja és (18)-nál a tüzelő- 100 tér (14) kiégetési terébe nyomja vissza. A szárítóaknában az égési gázok a szénnel benső érintkezésbe jutnak és azt hatásosan szárítják. A (8) malmot ugyancsak a tüzelés égési gázaival, pl. a keresztmet- 105 szetében szabályozható (15) vezetéken át, tápláljuk és a gázokhoz a (16) vezetéken át előmelegített égési levegőt keverünk. A tüzelőanyaghoz további égési levegőt a tüzelőtérbe való torkollásnál a (17) lángzó- 110 tokon át vezetünk. A (12) elvezetőhelv a tiizeiőanyagvebezetés alatt elrendezett is lehet, ugyanígy a (18) visszavezetőhelv szorosan a (11) égési öv felett, anélkül, hogy ez az új eljáráson bármit is változ- 115 tatna.