117195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénportüzeléseknek nedves tüzelőanyagokkal valóüzemben tartására

MAGYAR KIRÁLYI #CM|| SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117195. SZÁM. II/C. OSZTÁLY. — C. 4:884. ALAPSZÁM. Eljárás szénportüzeléseknek nedves tüzelőanyagokkal való üzembentartására. N. V. Carbo-Union Industrie Maatschappij, Rotterdam (Hollandia), mint a Kohlenscheidungs-Gesellschaft mit beschrankter Haftung berlini cég jogutódjáé A bejelentés napja 1936. évi október hó 2-ika. A találmány eljárás nedves tüzelőanyagokhoz, így nyers barnaszénhez és más efélékhez való, a tüzelőanyagnak égési gázokkal végzett szárításával és a tüzelő-5 anyagnak közvetlen befuvatásával működő porszéntüzeléseknek üzemben tartására, különösen csúcsteljesítményű sugárzó kazánokhoz. Az ismert tüzeléseknél a szárításra hasz-10 nált gázokat a tüzelőanyaggal együtt vezették a tüzelőtérbe. Mivel így egyidejűleg a tüzelőanyag nedvessége is a gyulladási és az égési övbe jutott, a tüzelőanyag nagyon vontatottan gyulladt meg és a 15 hőmérsékletek az égési övben a nehezen éghető tüzelőanyagrészek meggyújtására túl alacsonyak voltak. Ezek a hátrányok különösen akkor hatottak zavaróan, ha a tüzelőanyagport sugárzó kazánokban, 20 tehát olyan gőzkazánokban, melyekben a tüzelőtér belső elhatárolását a kazáncsövek alkotják, égették el, mert a kazáncsövek hőfelvétele a tüzelőtérben a hőmérsékletek további és lényeges csökkenő nését okozta. Még rosszabbak voltak ezek a viszonyok olyan esetekben, melyekben a tüzelőanyag szárítására ugyanannak a tüzelésnek égési gázait használták fel, melyet az elő-30 szárított tüzelőanyaggal kívántak üzemben tartani, mert ezeknek a gázoknak jelentékeny része a körfolyamatban részt vesz és így már bizonyos mennyiségű nedvességet tartalmaz, mielőtt a friss 35 tüzelőanyaggal érintkezésbe jönne. Ennek azonban az volt a következménye, hogy — azonos szárítást feltételezve — töbö égési gázt kell átszivattyúzni és így a tüzelőanyag meggyulladása és elégése még nagyobb mennyiségű nedvesség és még 40 nagyobb mennyiségű gáz jelenlétében történik, úgyhogy a meggyulladás még vontatottabbá válik és a hőmérsékletek még alacsonyabbak lesznek. Más javaslatok szerint a tüzelőanyag 45 szárítására használt gázokat a külső légkörbe vezették. így ugyan a tüzelőtérben mutatkozó hátrányos égési viszonyok megszűntek, de ezek a javasolt intézkedések más hátrányokkal jártak, nevezetesen, 50 hogy az elvezetett szárítógázok tüzelőanyagrészeket tartalmaztak, melyek vagy szintén a légkörbe jutottak, vagy pedig , azok visszanyerésére terjedelmes portalanítási telepeket kellett alkalmazni. 55 Ezeknek a hátrányoknak elkerülésére, különösen a nedves nyersszénnek portüzelésekben való elégetéséhez alkalma- • zandó berendezések és üzemi eszközök egyszerűsítésére a berendezést a, találmány 60 értelmében oly módon tartjuk üzemben, hogy a tüzelőtérből az égési öv közeiében égési gázokat vonunk el, ezeket a tüzelőanyag szárítására használjuk és a hőnek friss tüzelőanyaggal való közlése után az 65 égési öv és az égési gázok tulajdonképeni kivezetése között a tüzelőtérbe visszavezetjük. így azután a szárításra használt gázok a tüzelés égési övébe nem térnek vissza, 70 úgyhogy az elégetés nedvesség messzefault...