117138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kórós növényekből cellulóza feltárására és tisztítására

Megjelent 1937. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117138. SZÁM. XlII/a. OSZTÁLY. — L. 7237. ALAPSZÁM. Eljárás kórós növényekből cellulóza feltárására és tisztítására. Iíj. Loparits József szig-. építész, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi december hó 9-ike. A találmány szerinti eelullóza nyers­anyaga minden kórós növény szára, illet­ve rostos levél része. Ilyen növények a kukoricakóró. nád, len, kender, csalán és 5 az úgynevezett vad kóró fajták. E növényi anyagokból már próbáltak cellulózát előállítani, azonban ez a gya korlatban gazdasági okokból nem vált be, Hátrányuk az, hogy az előállítási és szál -10 lítási költségei jóval nagyobbak mint az általánosan használt íacellulózáé. Ugyanis a kórós növényi anyagok szállítása és rak­tározása rendkívül költséges, mert a nö­vénycellulóza gyártására használható ré-15 sze köbtartalomban ötödrésze az egész nö­vény anyagnak. Másrészt a cellulóza tisz­títása legfőképpen kémiai úton történt, mely eljárás tetemesen megnehezíti és, megdrágítja a tiszta cellulóza anyag fel­,0 tárását. A feladat tehát az, hogy olyan el­járást keressünk, mely a szállítást és rak­tározást, továbbá a feltárást lényegesen egyszerűbbé és gazdaságosabbá teszi. A találmány lényege az, hogy az eddigi 25 eljárásokkal ellentétben a cellulóza sejt­anyag feltárásának legnagyobb részét, a tisztításnak 90 % -át, mechanikai úton hojtjuk végre. Ezt a mechanikai feltárási egyszerű tépő és foszlató géppel a beszer-30 zés helyén végezzük el. A. tisztított kóc­szerű rostanyagot a szállítás és raktáro­zás céljára úgy mint a szénát préseljük, Az ilymódon tisztított anyag préselt álla­potban a növényi anyag köbtartalmának 35 csak egyharmadát teszi ki és amellett a hasznavehetetlen mintegy 40 % -ot kitevő inkrusztálö anyag szállítási költségeitől megszabadul. Ezen inkrusztáló anyagokat takarmányozás és műtrágyázás céljaira fel lehet használni. 40 Ez a mechanikai eljárás nem azonos az eddig alkalmazott eljárásokkal, melyek­nél az anyagot szecskázták, aprítot­ták. Ez a szecskázás csak a kórót tisztítja meg a szennyezéstől, de csak nagyon jc- 45 lentéktelen mértékben magát a cellulóza sejtanyagát. Az eddigi eljárások a sejt­anyag mechanikai tisztítására zúzógépet használtak, amelyek vízben zúzták á szecs­kává aprított anyagot. Ez azonban nem 50 gazdaságos, mert a mosás sok vizet igé­nyel, továbbá a nedvessé vált cellulóz­sejtek rugalmassága annyira felfokozó­dik, hogy ezen mechanikai feltárás na­gyon sok energiát igényel. 55 Ezzel ellenétben a találmány szerinti el­járás ezt a két különválasztott folyamatot egy mechanikai munkával végzi el. A kórós növényekből a következő módon történik a cellulóza feltárása és tisztítása. 60 Először a kórós növények felületét nyir­kosítjuk, majd forgáccsá szaggatjuk és ugyancsak mechanikai úton szálakra fosz­latjuk, ezután a cellulóza rostokat a por­alakú szennyező anyagoktól rostálással és 65 szitálásisal elválasztjuk, végül a rostokat az ismert kémiai úton finomítjuk és fehé­rítjük. A találmány szerinti mechanikai eljá­rás foganatosítására csekély átalakítással 70 többféle ismert gépet felhasználhatunk. Többek között a cséplőgép dobszerkezetét is felhasználhatjuk, azzal a csekély átala­kítással, hogy a verőlécek, helyett foga­zott léceket alkalmazunk, a kosarat pedig 75 ellenfogazással látjuk el. A per eltávolí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom