117116. lajstromszámú szabadalom • Gyalogsági gránátvető
2 117116. kis eltolása a lőtávolságra aránylag nagy befolyást gyakorol, az eltolás' folytonos változtatásának mégis jelentékenyen kisebb fontossága van. Mivel egy bizonyos 5 pontosság elérésére való tekintettel a gázoktól bizonyos expandálási mértéket követelnek és mivel továbbá a lövedék kiindulási pontjának eltolása a lövegcső torkolati nyílásához túlságosan közel egyéb tO hátrányokat eredményez, az ilyen szabályozást csakis a lőportöltés változtatásával kapcsolatban alkalmazták. A találmány oly megoldást ad, amely lehetővé teszi a gázszabályozást igen kü-15 lönböző lőtávolságokra a változtatható gáztér előnyeinek, az alacsony nyomásnak és közepes lőtávolságokra a kellő pontosságnak egyidejű biztosításával, még pedig anélkül, hogy a gáznyílások nyitására és 20 zárására valamiféle szerkezetet, amely hátrányokat eredményez, alkalmazni kellene. A találmány lényegileg azon alapul, hogy a lövedék kiindulási helyzetét a lövegcsőben pl. elcsúsztatható ütőszeg segélyé-25 vei változtathatjuk. E mozgás első szakaszában a lőtávolságot főleg a gáztér megnövekedése szabályozza. A lövedék további elcsúsztatásánál ennek övezete egy vagy több állandóan nyitott nyílást fel-30 szabadít. Ha a lövedék kiindulási helyzete a lövegcső hátsó részének közelében volt, a lövedék sebessége a nyílások mentén való elhaladása után már nagy és az az időtartam, amelynek folyamán a gázok 35 ezeken a nyílásokon kiáramolhatnak aránylag kicsiny, ezenkívül a gázok az általuk elvégzett munka folytán némileg le is hűltek. Ennélfogva anyílások hatása aránylag csekély. 40 Ha ellenben a lövedék kiindulási helyzete a lövegcsőben az első nyílások közelében volt, a lövedék sebessége kisebb és a nyílások hatása az előbbinél többszörösen nagyobb. Ha végül a lövedék övezete az 45 esetben, ba a lövedék kiindulási helyzetét a lövegcsőben még előbbre toljuk, már az elsütés pillanatának kezdetétől fogva a nyílást, vagy nyílásokat fokozatosan felszabadítja, a teljes lövedék mintegy 50 gázszabályozó szervként ható dugattyút alkot és lehetővé teszi a legrövidebb lőtávolságok elérését. A rajzon a találmány foganatosítási példájának vázlata látható. Az 1. ábrán a g'árnátvető csövét (T), 55 a különböző nyílásokat (Öl, 02, 03) stb., az ütőszeget pedig, amelyet a (V) forgattyúval előrecsúsztathatunk, (S) jelöli. A lövedék különböző kiindulási helyzeteit a lövegcsőben a (Pl, P2) stb. övezetek 60 határozzák meg. Mint látható, az (Öl) nyílás a lövegcső torkolati nyílásához közelebb fekszik, mint a lövedék övezete, amikor a lövedék a hátsó darabhoz legközelebbi helyzetében van. 65 A 2. ábra (K) görbéje a lőtávolságra csupán a lövedék kiindulási helyzetének változtatása révén elért hatást szemlélteti, még pedig kiindulva abból a helyzetből, amelyben a gáztér térfogata a lövedék- 70 nek a lövegcsőből való kifutásánál adódó teljes térfogat 15%-át teszi ki. A (Kö) görbe ugyancsak a kiindulási helyzet változtatásainak hatását mutatja arra az esetre, ha a találmány szerint a löveg- 75 csövön nyílásokat is alkalmazunk, minek folytán a változtatás körzete a 70 m-től 700 m-ig terjedő lőtávolságokat felöleli. Szabadalmi igénypontok : 1. 40—60 mm kaliberű gránátvető, 80 amelyben az elsütés alaptöltés felhasználásával és állandó, a legnagyobb lőtávolságnak megfelelő, közel 43°-nyi magassági szög alkalmazásával történik, azzal jellemezve, hogy a lőtávol- 85 ság szabályozására egyrészt a gránátnak a lövegcsőben való kiindulási helyzetét változtató szervekkel, előnyösen előrecsavarolható ütőszeggel van felszerelve, másrészt pedig a lövegcsövön 9 Q olyan gáznyílás van, amely a lövegcső torkolati nyílásához közelebb fekszik, mint a lövedék övezete, amikor a lövedék a hátsó darabhoz legközelebbi helyzetében van. 9 c 2. Az 1. igénypontban védett gránátvető foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a lövegcsövön a torkolati nyílástól különböző távolságokban több nyílás van, amelyeket a lövedék övezete egymásután szabadít fel. J rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.
