117103. lajstromszámú szabadalom • Jegylemez sztereoszkopikus távolságmérőkhöz

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 11? 103. SZÁM. Vll/f. OSZTÁLY. — Z. 2084. ALAPSZÁM. Jegylemez sztereoszkópikus távolságmérőkhöz. Carl Zeiss gyári cég1 Jena. A bejelentés napja 1937. évi január bó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi február hó 5-i^e. Sztereoszkópikus távolságmérők gyakori a térbeli jegyek már nincsenek egy síkon, használati módjánál valamely megfigyelt hanem görbített felületeken, tárgynak távolságát valamely térbeli Ha emellett azonkívül a jegyeknek leg- 40 mérőjegy látszólagos távolságának össze- alább egynéhánya magából a hozzátartozó 5 hasonlításával határozzuk meg. E célból látszólagos távolságra utaló megjelölésből ily távolságmérőknek minden szemlencse- áll, akkor a megfelelő jegyek hiánya miatt képmezőjében jegylemez van, melyen több- további javítást érünk el, minthogy a lát­nyire zeg-zúgvonalban bizonyos számú mező a jegy csoport révén kevésbé van 45 jegy van, melyeknek sztereoszkópikus befolyásolva. 10 egyesítése a másik szemlencseképmezőben A rajz a jegy lemez példaképem kiviteli levő jegylemez jegyeivel különböző látszó- alakját tünteti fel nagyobbított léptékben, lagos távolságokban fekvő, térbeli mérő- A jegylemez az (a) síkpárhuzamos üveg­jegyeknek csoportját eredményezi. A jegy- lemezből áll, mely arra való, hogy sztereosz- 50 lemezen a jegyek rendesen úgy vannak kópikus távolságmérő szemlencseképsíkjá-15 elrendezve, hogy a térbeli mérőjegyek egy ba helyeztessék.'Az (a) jegylemezen távol­síkban fekvőnek látszanak. Ezért a szom- ságbeosztás van, melynek egyes pontjai szédos jegyek szögtávolságai látszólagos részint (b) romboid-jegyekből, részint (c) távolságú hasonló különbségei mellett, számokból állanak. A beosztásnak három- 55 annál kisebbek, minél nagyobbak a lát- szo r tört zeg-zúgvonal alakja van, melynek 20 szólagos távolságok, azaz a jegyek növe- e gyes (d, e, f) és (g) ágai egyenesek. Ez ágak kedő távolsággal a szemlencseképmezőben mindegyikén a'szomszédos jegyek egy­szűkebben szorulnak össze, minthogy a mástóli távolsága egyenlő nagy, a jegyek jegylemezen a jegyek lineáris távolságai a távolsága két különböző ágon kb. egyenlő. 60 láthatár felé kisebbednek. Ennek követ- A zeg-zúgvonal egyes ágai hasonló (a) 25 kezménye, hogy a jegyek a látmezőben s z ög e t zárnak be egymással és a vonalak halmozódnak és felismerésük hátrányosan a z (a ) jegylemezen úgy vannak elrendezve, van befolyásolva. hogy felületén a zeg-zúgvonal egyenletesen A találmány oly jegylemez, melynél az elosztottnak látszik. 65 említett hátrányok a jegyek új elrende- A jegylemeznek használatba vételének 30 zésével csak igen csökkentett mértékben módja nem különbözik az ismeretes jegy­léphetnek fel. Ez a cél úgy érhető el, hogy lemezek használatbevételétől. A térbeli a találmány szerint a zeg-zúgvonalon a mérőjegyek a kiviteli példa jegyeinek szomszédos jegyek egymástóli távolsága valamely megfelelően kialakított, a távol- 70 kb. egyenlő és a jegylemezen a zeg-zúg- ságmérő másik szemlencséjében alkalma-35 vonalat egyenletesen osztjuk széjjel, azaz zandó jegylemezzel való sztereoszkópikus a zeg-zúgvonalnak egyes ágait hasonló egyesítésével keletkeznek, melynél a meg­szögű hajlással visszük rá. Ez elrendezéssel felelő távolságra utaló (c) számok, vala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom