117098. lajstromszámú szabadalom • Rázócsuzda

Ságban vagy mindkét irányban meg vannak vékonyítva úgy, hogy a toldatok haluszonyhoz hasonló alakúak és végeikkel lépcső nélkül mennek át a csúzdake-5 resztmetszetbe. A (b) toldatok továbbá — ix rajzon látható módon —akként vannak alakítva, hogy a (c) hossz hegesztésivarrat a csúzdafenékélen, ill. annak köze lében van. 10 A (b) toldatok a mindenkor alkalmazásra kerülő ö^zeköt őszervek fajtájának megfelelően alakítottak lehetnek, így pl. — amint az az 1—4. é* S 14. ábrákon látható — elforgatható kengyeleknek vagy 15 másefél éknek, mint imzekötő*zerveknek, a felvételre megfelelő lapo* darab alakúak lehetnek vairv prMiijr amint az az .V -7. ábrákon látható összeköt öesavarok fel vételére szem alakúak lehetnek; utóbbi 20 esetben tekercsalakú lai*>svasdnrabhól (fi. ábra) vagy esődarabhól (7. ábra) állhni nak. amelyhez 1 a po> vajdarabok vnnnak hegeszlve. A toldatok abban az esetben is. ha a/.ok lai>osdarnbnl:»kúnk. tömörek <4. 25 ábra) vaf\ rév/'.rn üregesek lehetnek (9. és 10. ábra1 \ 10 ábrán feltüntetett fo ganatosítási alaknál a (Hl> lemez lénye gében a b>mf/ 1rnaviinsára való. a 00 leniest iM•'< 1 t*j .1/ ".étben m. általa 30 átviendő erők csupán saját síkjában ve szik iffényb. Amint az a 11. >•- l'J. ábrán láüialó. a íb) toldatokhoz, alul, még l.»i merevíti -darab is hozzá lehet hegtvztve. nmely i5 az ábrázolt módon a esúzdafenék alatt végigineno lé<' alakú is lehet. Hz a tnere vítődarat) vagy ezek a inerevíiődarabok a?. <a1) csúzdateknővégiől olyan távolságban vannak elrendezv<»,ho>r\ azok a csú/.da 40 'cnnezt a esuzdateknővégén annyira te hcnrw»ntesu'tik, hogy a feszültségi erők a (c) hegesztési varratok lumszininyában. legalább megközelítőleg. egyenletesek. Ha pl. a (b) toldatok végei az ábrázolt tó módén eg.\nvstól erónf'ii eltérő hoKsziis;':'.ban van-na kifuttatva akkor a merevít őd arai >ot a lobbitoknak az össze kötőszervei tartó (fl része középvonalanak a közelében ke'l rendeznünk. ITa el">0 lenben a toldatok két vé-«e egyenlő vagy megközelítőleg egyenlő hosszú, akkor az (o) merevítődarabot a esnzdavéghez kellene elrendezni. A (b) toldatok továbbá — a 13. ábrán 55 látható módon — a csúzdafenék alá is nyúlhatnak, úgy hogy a esúzdafenékhez hozzáfekszenek és ott járulékos támaszt találnak. Amint ez a 13. ábrán látható, a csúzdaoldalfal, (d)-nél, egyszer vagy többször áttört is lehet és itt járulékos he- 60 gesztési helyekkel lehet ellátva. A (b) toldatok azonban — amint azt a 14. ábra mutatja — magának az (a) osúzdaoldalfalnak részei is lehetnek. A (b) toldatot- továbbá - a 4. és 7 - 10. 65 ábrákon feltüntetett módon — legalabb az össze kötúszerveket tartó (f) részükön, a csúzdaprol'il (s) súlyiíontjanak, legalább megközelítőleg, a magasságában lehetnek • 1 rendezve, úgy hogy a csúzdalemezeket, 70 valauiint a (l>) toldatokat in u csúzdaerök a lagked vezöbb módon veszik igénybe. Amint az a 15. és 10. ábrán látható, a toldatok j>1. az (i) feszitószervei tartó (g) villából es az alul nyitott, U-alakú (h) 75 szemből is állhatnak, amelybe «z (i) feszitojzerv beforgatható. A két, (g) es (fa) ioldat ebben az esetbeu — a 16. ábrán latható módon a hengeres (k) érintke/."si felületekkel egymásnak feküdhet. 80 Amint az a 16. ábra jobboldalán lútható, az (i) fsszekötőszerv (j) tengelye egyúttal a <-súzda egyik futókerekének u tar főtengely a is letiet. Amint az a 17. ábrán látható, az <ií fe- 85 .szitóu/er\ függőleges és vízszintes irányban vagy göm<bc.*uklószerű«ii elforgathatóan lehet a (g) szemen, ill. a (jj tenge!yen intvierötsií ve. Ebben az esetben a (h) szem (hl) oldaia — amint azt a 17. ábra 90 mutatja — olyui'klón lerézselt, hogy az (j) fes/íUn-savaraak a 17. ábrán feltüntetett helyzetbe való elforgatásánál a (h) szemet tartó (a) csúzdateknö u másik i-súzdateknőröl felfele leemelhető. 95 A l.S. ábrán feltiiutetett foganatosítási alaknál a fe<*zítö«zerv két, egymással csuklósan összekötött (il) es <i2) reszl>ől áll, amelyek közül az (il) rész a (g) toldat (j) tengelye körül elforgatható, az (i2) 100 rész |>edig lT-alakú kengyelből áll, ;wnely a (h) tóidat vízszintes <h'2) nyúlványára forgatható és ott az un) ék segítségievel rögzíthető. A két utóbbi esetben az egymáshoz csatlakozó osúzdavégek úgy füg- 105 ,'íöleges. mini vízszintes síkban, bizonyos határokon belül, egymáshoz szög alatt helyezkedhetnek el és így a vágat egyenetlen tuipálioz és a kanyarulataihoz megfelelően alkalmazkodhatnak. 110 Mindezen esetek l>en a toldatok a 2., 3., 5., 8., 12., 15. és 18. ábrákon feltüntetett módon az egyik vagy pedig mindkét végük felé uszonyszerűen mösrvékonyítotttak lehetnek. 115