117091. lajstromszámú szabadalom • Kétirányú átvivő áramkör illetve átvivő berendezés

ban kapcsoljuk párhuzamosan az áramkörhöz. Ez a megoldás költségesnek latsaik, de csak két erősítő detektorral is elérhető. Megemlítjük, hogy az (AD1) 5 pontban erősítő detektor csak addig szükséges, amíg a (Bl) pontban az áraimkör nem záródott, illetve amíg e ponton áít nincs áramátmenet. Ilymódon tehát távbeszélő relé vagy más ily készülék 0 elrendezésével elérhetjük, hogy a két detektor energiát kapjon az (AD1) és (AD3) pontokból, amikor a (Bl) ponton át nincsen áramátmenet, továbbá az (AD1) és (AD3) pontokból, ha a (Bl) ponton át 15 van áriajmátmenet. Azt az erősítő detektort, amely előbb az (AD1) pontban volt, az (AD2) pontba helyezzük át és azt, amely az (AD3) ponttal volt összeköttetésben, az (AD4) pontba. 20 Tegyük fel, hogy mindkét erősítő detektor erősítési teljesítménye egyenlő. E feltételnél, ha beszédáramok érkeznek az (Ll) vonalvezietékből, az (AD1) ponithoz kapcsolt erősítő detektor energiája köny-25 nyen az (AI)3) ponthoz csatlakozó erősítő detektor energiája fölé kerekedhet, mert a veszteség a hibrid tekercsen át az (Ll) vonalvezetéktől a (Bl) pontig csak mintegy 3 decibel, míg a veszteség az 80 (Ll) vonalvezetéktől az (NI) mühálóziatig könnyen 15—20 decibelre növelhető. Amint a kapcsoló relé működésié folytán a (Bl) ponton át áramátmenet lehetséges és a (B2) ponton át az áramátmenet 35 lehetetlenné válik, a két erősítő detektor az (AD2) és (AD4) pontokba kerül át. E körülmény folytán az (AD2) ponthoz csatlakozó erősítő detektor tenergiája az (AD4) ponthoz csatlakozó erősítő detek-40 tor energiájánál oly értékkel lesz nagyobb, amely 3 decibel és az (L2) vonalvezeték, valamint az (N2) műhálózat között levő zengési pont összegével egyenlő. így teháit nem szükséges, hogy az 45 (AD4) ponthoz csatlakozó erősítő detektor erősítési teljesítményét csökkentsük, minthogy a feltétlen működést a másik erősítő detektorhoz vezetett energia növelése biztosítja. Meghatározott érzékeny-50 ség tehát kisebb költséggel vagy ugyanazzal a költséggel nagyobb érzíékenység érhető el. Egyszersmind arról is gondos^ kódunk, hogy az egyik erősítő detektor konjugált viszonyban legyen az egyik 55 vonalvezetékkel, amivel a kapcsolási munkafolyamat előtt előnyös működési feltételeket biztosítunk. Nem szükséges, hogy az erősítő detektoroknak az (AD1) és (AD3) pontból az (AD2), illetve (AD4) pontba való áthelye- 60 zése nagyon nagy sebességgel menjen végbe. Az esetleges zavarok figyelmenkívül hagyása mellett elégséges, ha az áthelyezés egy szótagnak mégfelelő időközben megy végbe, úgy hogy a lehetsé- 65 gies legrövidebb válaszok is tekintetbe vehetők. Kissé nagyobb sebesség kívánatos, de nem lényeges, hogy az áramkör minél hamarább a rendes állapotba kerüljön vissza, abban az esetben, ha. a kap- 70 csöló relé zörejáramok miatt hibásan működött. Erre a célra szabályszerű többérintkezős távbeszélő relé teljesen meg felel. Az egyik körülmény, amelyre figyelnünk kell, az, hogy a differenciális 75 kapcsoló készüléket az átváltás időtartamba közben alkalmas készülék rögzített állapotban tartsa, nehogy az egyik erősítő be- vagy kikiaposolása a másik erősítő detektor ki-, illetve bekapcsolásakor 80 kattogást okozzon. A másik tekintetbe jövő körülmény az, hogy az erősítő detektorok a kapcsoló relé működése előtt sakkal kisebb energiát kapnak, mint a kapcsoló relé működése 85 után, úgy hogy ez utóbbi helyzetben az erősítő detektorok nagy mértékben túlterhelésnek vannak kitéve. Gondoskod' nunk kell arról, hogy a helyes erősítő detektor energiája ennek túlterhelt álla- 90 patáiban is a nagyobbik energia legyem. A 2. ábra szerint az (AD1) és (AD4) pontok az (Al), illetve (A2) erősítők kivezetési oldalán vannak. Ez az elrendezés azonban az érzékenység szempontjábó! 95 nemi jelent lényegesebb előnyt, minthogy ekkor a helytelen működés elkerülése végett (Pl) és (P2) gyengítő alkatelemeket kell elrendeznünk, amelyektől eredő vesz teségek az (Al) és (A2) készülékek okozta 100 veszteségeikkel gyakorlatilag egyenlők. Az említett gyengítési elemiek esetleg mellőzhetők, ha magas zengési pontra számíthatunk, ami azonban nem az általános eset. Szakértők előtt ismeretes, hogy 105 abban az esetben, ha az erősítő detektorok közül az egyik (AD1) és (AD4) állandóan az átvivő kivezetési oldalával áli összeköttetésben, viszont a másik (Aí)2) és (AD3) állandóan a műhálózattal és az 110 említett erősítő detektorok kivezetési áramköreit a kapcsoló készülék köti ösz sze egymással, akkor az egyik [(AD1), illetve (AD4) ponthoz kapcsolt] erősítő detektor erősítési teljesítménye kisebbre 113 állítható be, mint a másik [(AD3), illetve