117081. lajstromszámú szabadalom • Csapódó gyujtó lövedékekhez, különösen kiskaliberű gránátokhoz

nyitott végét a helytálló (5) csavar zárja el, melynek a (7) ütőszeget vezető (6) középnyílása van. Az (1) test elülső részében a (&) üreget 5 alakítjuk ki, mely elől a (9) furatban folytatódik. Ezt nyitott végén a (10) lemez zárja el. A (7) ütőszeg a (11) fejben végződik, mely a (9) furatban vezetődik és közepe 40 táján a (12) karimával van ellátva, mely a (13) elreteszelő golyóknak mellső határolását alkotja. A (8) üregben olyan elemet alkalmazunk, mely a golyókat hátulról határolja. Ez 15 az elem pl. az (5) csavar által tartott hengeres (14) toldat lehet, melynek felső vége kúposán, pl. 120° alatt lemetszett. A találmány értelmében továbbá olyan eszközökről gondoskodunk, melyek a ki-2o lövés előtt a golyókat a (12) karima és a (14) toldat között fogvatartják, olyképen, hogy viszont a kilövés után a (15) áttörések a golyók szintjében helyezkedjenek el, amelyekbe a golyók beléphetnek, 25 ha sebességük kellő nagyságot ért el. Az említett eszközök létesítésére pl. a (8) üregnek olyan alakot adhatunk, hogy oldalfala a (13) golyókat elreteszelt helyzetükben kis játékkal körülvegye. Ez 30 esetben a (15) áttöréseket ebben az oldalfalban, a golyók szintjében alakítjuk ki. A (13) golyók és a (8) üreg oldalfala között közfalat helyezünk el, mely vagy könnyen áttörhető (papíros, staniolpapiros :85

stb.) vagv pedig a kilövés után helyét elhagyhatja, amennyiben a tehetetlenségi erő hatása alatt visszafut. Az ilyen válaszfal elegendő ahhoz, hogy a golyókat az elreteszelt helyzetben fogva-40 tartsa és azoknak a röperő hatása alatt való elmozdulását lehetővé tegye. Mindamellett célszerűbbnek mutatkozott a rajzon feltüntetett megoldás. Ennek értelmében a (8) üregben a (9) 45 furat mögött hosszirányban a (16) ágyat alakítjuk ki, mely pl. legalább egy részében hengeres. Ez az ágy hátrafelé annyira terjedhet, hogy a (14) toldatot körülvegye, de feltétlenül úgy méretezendő, hogy a 50

(7) ütőszeg (12) karimája az elreteszelt helyzetben az ágy mellső részében helyezkedjék el (1—3. ábra). A (16) ágyban a célszerűen hengeres és egvenletes vastagságú (17) gyűrűt illeszt-55 jük, olyképen, hogy az ágyba erőteljesen, de rugalmasan beszoruljon. Evégből a gyűrűt pl. alkotóirányban felhasítjuk (5. ábra) és annak olyan alakot adunk, hogy a (16) ágyba csak összenyomott állapotban legyen bevezethető, Az így létrehozott 60 súrlódásnak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a (17) gyűrű mindaddig mozdulatlan maradjon, míg csak arra rendkívül nagy erő, nevezetesen a kilövéskor fellépő hátralökő erő nem hat. 65 x\ (17) gyűrű magasságát és vastagságát úgy méretezzük, hogy a szereléskor elfoglalt mellső helyzetében (1. ábra) hátsó vége a (13) golyókkal szemben helyezkedjék el, mindaddig, ameddig azok a (14) toldat 70 vége és a (12) karima között fekszenek, amikor is a gyűrű a golyókat elreteszelt helyzetükben tartja. Ezzel szemben, ha a (17) gyűrű hátsó helyzetében van (2—4 ábra), melyet a kilövés megtörténte után 75 foglal el, akkor a gyűrű mellső vége van a golyókkal, szemben és azokat még mindig elreteszelt helyzetükben tartaná, ha nem lenne különlegesen kialakítva. A gyűrű mellső végében a (15) áttörése- 80 ket alakítjuk ki, melyek a (17) gyűrű hátsó helyzetében a (13) golyókkal szemben állnak. Az áttöréseket úgy méretezzük, hoy mindegyikükbe egy-egy (13) golyó szabadon beléphessen és hogy, miután a 85 golvók az áttörésekbe léptek, a (17) gyűrű mellső végénél kiléphessenek, miközben az ütőszeg (12) karimáját megkerülik. A (8) üreg mellső részén előnyösen a körbenfutó (18) hornyot alakítjuk ki, 90 mely lehetővé teszi, hogy a (13) golyók, miután a (15) áttörésekbe léptek, nem hengeres, hanem kúpos falhoz érnek, (melynek kúpszöge pl. 60° lehet). A golyók a röperő hatása alatt a kúpfelületen gör- 95 dűlnek, míg csak végül (4. ábra) a (18) horony mellső, kibővülő részébe nem jutottak. Ha a gyújtó részei az 1. ábrán látható helyzetet foglalják el, akkor az ütőszeg 10c el van reteszelve. A kilövés után a (17) gyűrű visszafut (2. ábra) és (17) áttörései a (13) golyók magasságában helyezkednek el. A golyók a lövedék által a fegyverben felvett rend- 10 kívüli nagyságú gyorsulás következtében a (14) toldat felső, kúpos részéhez szorulnak és középen helyezkednek el. Amikor a gvorsulás csökken, vagyis ha ! a lövedék a fegvver csövéből kilépett, a golyók a (17) gvűrűvel érintkezésbe jutnak (6. ábra), de míg utóbbi a lövedék sebességével forog, addig a golyók tehetetlenségük következtében jóval lassabban forognak és a (17) gyűrű belső felületén gördül- 1 nek, anélkül, hogv a (15) áttörésekbe lép-