117059. lajstromszámú szabadalom • Törés ellen biztosító törőhengermű
gának állandó változása. Az ilyen hengermű nem szolgáltat egyenletes töretét, mert az elmozduló henger hátraugrásának ideje alatt a megnövekedett résen át 5 igen sok, a tényleges résbeállításnál nagyobb méretű aprított anyag hull át. További hátrány az, hogy a résellenállás megszűnése után az összenyomott rugók a hengercsapágyakai nagy erővel taszítják 10 vissza eredeti helyzetükbe s e heves lökések erős rázkódással járnak. Bár a lökések erősségének csökkentésére rugalmas, csillapító alátétek alkalmazhatók, a visszaütések mégis erősek s ezenkívül az aláté-15 tek rugalmas alakváltozása a beállított resnagyság változását vonja maga után. Az ily rugalmas biztosító berendezéssel ellátott hengermű kicsiny (néhány mm-es) rés mellett egyáltalán nem használható. 20 Merev biztosításnál a hengerrés változatlan s így a töret szemnagysága is állandó. A henger nem vibrál s nincsenek viss z aütés e k. N agyobb he nge r in ű vekné 1, ahol a csapnyomások nagyok (10—20 25 tonna), ez a rendszer mégsem alkkalmazható. mert a csapnyomásnak legalább is a kétszeresére méretezendő törőelem igen •nagyméretű s nehezen kezelhető s ezenkívül az igen nagv terhelés mellett be-30 következő tárcsatörés a gépre nézve káros rázkódással jár. Emiatt ez a biztosítási mód csak aránylag kis hengerműveknél alkalmazható, de még abban az esetben is nagyobb felügyeletet igényel, mint a 35 rugós biztosítású hengermű, mert a tárcsa törése után megnagyobbodott hengerrés megmarad s azon mindaddig nagyobb szemnagyságú anyag halad ál, amíg a felügyelő személyzet új törőtárcsa beszerelé-40 sével az eredeti állapotot vissza nem állítja. A találmány a rugalmas és merev biztosító elemeket, azok előnyeinek kihasználása, 111. hátrányainak kölcsönös kiegyen-45 lítése mellett, egyidejűleg alkalmazza. A találmány szerinti megoldási a mellékelt rajz 1. és 2. ábrája oldal-, ill. felülnézetben mulatja. 50 Ez ábrákon (1) a hengermű alapkerete, (2) a merev, (3) pedig az elmozduló henger. A (2) henger (4) csapágyai az (1) alapkerettel szilárdan össze vannak építve, míg a (3) henger (5) csapág3'aj 55 a közös (G) csúszókeretbe vannak beépítve. Ha a hengerek közé bekerült anyag lúlnagy ellenállást fejt ki, a fellépő nyomás a (6) csúszókeretet az (A) nyíl irányába tolja cl, miközben az eredeti (s) törőrés 60 megnövekszik. A (6) csúszókeretet elmozdulásában a (7) tekercsrugók gátolják. E rugók egyrészt a (6) csúszókeretre, másrészt az (1) gépkerettel összekötött (8) vonórudak se- 65 gítségével tarlotl (9) kereszlgerendára (járomra) támaszkodnak. A (7) rugóknak a (10) állítóanyákkal előfeszítés adható. Mindaddig, amíg a résben fellépő nyomás nem lépi túl a (7) rugók etlennyo- 70 mását, a (6) keret s vele együtt a (3) henger sem mozdulhat el. Ha a tengelynyomás meghaladja a rugófeszültségek öszszegél. a csúszókeret elmozdulása — a rugók részéről — lehetővé válna. Ekkor 75 lép működésbe a merev biztosító berendezés, E célra a csúszókeret homlokrészén a (11) öntöttvas Jap van a (12) alátámasztásokon alkalmazva. E (11) lap a (9) járomba ágyazott, kúpos végű (13) nyomó- 80 csavarnak támaszkodik. Mindaddig, amíg a tengelynyomás nem olv nagyértékű, hogy a rugófeszültségek legyőzésén felül a (11) lörőelemet is képes eltörni, a (6) keret nem mozdulhat el. 85 Ha a bizLosítólemez törése bekövetkezett, a (6) keret elmozdul, az (s) rés megnövekszik s az idegen test a hengerek közt átesik. A túlterhelés megszűnte után a (7) ru- 90 gók a (6) keretet eredeti helyzetébe, a (11) ütközőkig szorítják vissza s a hengermű az eredeti (s) rés melleit tovább dolgozik még akkor is, ha közben új (11) törőlap nem szereltetett volna a helyére. Ez eset- 95 ben azonban a törömű természetesen már csak mint egyszerű rugalmas biztosítású gép működik. A (7) rugók megfelelő előfeszítésével módunkban van a törőiwomásnak tetszőleges IOO hányadát hárítani át a (11) törőlapra, amely ily módon nem méretezendő túlnagy igénybevételre. A viszonyok megvilágítására egy számbeli példát veszünk fel. Legyen az üzem- 105 közben fellépő, ill. megengedhető legnagyobb tengelynyomás 30 tonna, ami csapágyanként 15—15 tonna nyomást eredményez. Ha a (7) rugókat egyenként (14—14) tonnára feszítjük elő, a (11) törőlap már no csak 2 tonna üzemi terhelést kap s így ez utóbbit már csak ez aránylag kis nyomásra kell méreteznünk. A fontos Léhát az, hogy a rugók az üzemszerűen megengedhető legnagyobb csapnyomás nagyob- 115 bik és pedig célszerűen túlnyomó részének megfelelő mértékben vannak előfeszítve, míg a törőlap e csapnyomás meg-