117051. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény, különösen kisütőlámpa, üvegfalára felvitt luminoforbevonattal, valamint eljárás luminoforok felvitelére villamos kisütőedények, különösen villamos kisütőlámpák üvegfalaira

MAGTÁR KIRÁLYI «•£»; SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117051. SZÁM. VlI/h. (VIT/d.) OSZTÁLY. — T. 5720. ALAPSZÁM. Villamos kisütőedény, különösen kisütőlámpa, üvegfalára felvitt luminoforbevonattal, valamint eljárás luminoforok felvitelére villamos kisütőedények, különösen villamos kisütőlámpák üvegfalaira. Pateiit-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen ni. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1936. évi május hó 19-ike. A találmány; villamos kisütőedény, különösen kisütőlámpa, üvegfalára vagy máseffélékre felvitt luminoforbevonattal, valamint eljárás luminoforokmak, tehát fluo-5 fe&zkáló vagy; foszforeszkáló anyagoknak felvitelére villamos kisütőedényjék, különösen villamos kisütőlámpák vagy ezekhez tartozó üvegernyők vagy üvegburkolatok üvegfalaira. Az ily;fajta anya-10 goknak felvitele eddig ügy, történt, hogy a luminoforból és valamely, kötőanyagból való keveréket vittek fel vagyi fecskendeztek az üvegfalra és azután a keveréket megszárították, vagy pedig az 15 üvegfalon először jól tapadó, könnyen illó kötőanyagréteget alkalmaztak és azután, á kötőanyagrétegnek az üvegfal felhevítésével történő utólagos elpárolog tatása mellett, erre vitték fel porozással a lumino-20 forokat. Ismeretes továbbá valamely a luminofort tartalmazó, pl. üvegforraszból vagy vízüvegből való bevonatnak az üvegfalra való ráolvasztása is. Míg az első két eljárással az üvegfalra 25 felvitt luminoforoknak nincs kellő tapadóképességük és ennek következtében nem bírnak el nagy megrázkódtatásokat, a harmadik eljárással felvitt luminoforok az üvegforrasz- vagy víz üvegbevonatba való 30 ágyazásuk következtében világítóképességükből rendkívül sokat veszítenek. Ez okból a kellő hőállósságú luminoforokná! is javasolták az üvegfalnak a lazán rajta ülő, poralakú luminoforral együtt az üveg-35 fal kezdődő lágyulásáig való felmelegítését és a porrészecskéknek ilymódon az üvegfalhoz való zsugorodását. Ennél az eljárásnál azonban a kötőanyag elpárologtatása és az üvegfal kezdődő lágyulásai között oly hőmérsékleteken kell vggigha- 40-ladni, amelyeken a porrészecskék szabadon mozoghatnak és a lámpának vagy az ernyőnek a felmelegítéshez szükséges mozgatása közben helyzetüket könnyen megváltoztatják; ezzel a rétegben rendelle- 45-nességek keletkezésére adnak alkalmat. A találmány szerint teljesen egyenletes luminoforréteget, amely a kisütőcsőnek vagy az ernyőnek a luminofor felvitele közben és után bekövetkező mozgásainál 50-is egyenletes marad, az üvegfalra előzetesen felvitt kötöanyagréteg használata mellett úgy érünk el, hogy kötőanyagnak foszforsavréteget használunk, amely beszáradásnál az üveganyaggal végbemenő vegyi 55 reakció közben a luminofort tartó cement- , szerű közbenső réteget alkot. A foszforsavat tömény oldatban vagy pedig vizes vagy alkoholos hígításban is alkalmazhatjuk. Felhasználhatunk bármely 60' ismert foszforsavat, pl. orto- vagy metafoszforsavat. Célszerűen előbb a kisütőcső, ernyő vagy más efféle üvegfelületét erősen hígított foszforsavval kenjük be, azután a cinkszilikátport vagy más, poralakú lu- 65 minofort porozással felvisszük és végül az ily módon előkészített üvegfelületet felhevítjük. Ekkor előbb a foszforsav oldószere, pl. alkohol vagy víz párolog el, amikor is a cinkszilikát részecskéi az üveges 70