117046. lajstromszámú szabadalom • Ekevasból és csúsztatólapból álló eketest talajművelésre

MAGYAR KIRÁLYI ^^ fÚ SZABADALMI BÍRrtsAfl §f SZABADALMI LEÍRÁS 117046. SZÁM. X/a. OSZTÁLY. — C. 4788. ALAPSZÁM. Ekevasból és csusztatólapból álló eketest, talaj-mélymüvelésre. Clausing- Heinrich mérnök Rabber (Németország-). A bejelentés napja 1936. évi február hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi december hó 18-ika. A találmány ekevasból és csusztatólapból álló eketest talaj-mélyművelsére, amelynél a felső és alsó televényföld (talaj) elkülönítetten kerül megmunkálásra. 5 Az ismert, ilyen jellegű ekéknél az ekevas és a csúsztatólap közötti összeköttetést nyakrész biztosítja, amely e két rész között ugyan keskeny sávon, de mégis alkot átmeneti felületet. Ennek az a hát-10 ránya, hogy az említett csúszófelület mentén halott talaj alulról a csúsztatólap fölött felfelé kerülhet-A fenti hátrány elkerülésére a nyakrész az ekevas és a csúsztatólap között, 15 hegyes szögben, a csúsztatólap alá nyú ük. Mivel egyidejűleg az ekevas alkotói a szántási irányban hegyesebb szög alatt fekszenek, mint a felette lévő csúsztató lap alkotói és a csúsztatólap alsó éle a tel-20 jes metszési és barázda szélességben élszerűen előrebúzott, a laposan levett és megfordított felső rétegbe holt talajnak minden felemelését elkerüljük és egyidejűleg mind az altalajnak, mind a felső 25 rétegnek erősebb morzsolódását (aprítását, porhanyósítását) érjük el. A találmány az előzőikben leírt eketest oly berendezéseire vonatkozik, amelyek az eketestnek a különböző talajviszonyok-30 nak megfelelő lazítási mélységváltoztatását teszik lehetővé. A mellékelt rajz a találmány szerinti eketest két példaképen vett alakját oldalméretben mutatja. 35 Az 1. ábrán látható első megoldási alakot ismertetve, az eketest az (1) ekeviasból és a felette elrendezett (2) csúsztatólapból áll. Az (1) ekevas alkotói célszerűen oly kúpfelületen fekszenek, amelynek csúcsa a tarló (még fel nem szántott 40 föld) felőli oldalon van. A (2) csúsztatólap alkotói ellenben h«ngerf el ületen vagy oly kúpfelületen fekszenek, melynek csúcsa a barázda-oldalon van. Az (1) ekevas alkotói emellett a szántási irányhoz viszo- 45. nyitva lényegesen hegyesebb szög alatt fekszenek, mint a csúsztatólap alkotói. Az ekevasnak a esúsztatólaplioz viszonyított hegyesebb szög alatti helyzete következtében az ekevassal leválasztott alsó telte- 50 vényföld gyengén megemeltetik ós szétmorzsálódva az (1) ekevas mögé a szababadon hagyott (5) résen keresztül a barázdába visszaesik, anélkül, hogy azt a (2) csúsztatólap megfogná. Emellett a 55 csúsztatólap alsó metszőéle az ekvas felső élével, az eke metszési síkjáig érő sarkot alkot, amely a csúsztatólap előrehúzotí alsó (6) rnetszőéllével kapcsolatban biztosítja azt, hogy altalaj felfelé, a csúsztató- 60 lapra nem kerülhet. Az alsó televényföld könnyű leválasztásának elérésére az ©kevasnak véső-alakú csúcsa lehet. A felső talajréteget a csúsztatólap előreliúzott alsó (6) metszőéle laposan leszedi 65-és megfordítja. Hogy a forgatással erőteljes morzsálódást kapcsoljunk össze, a mellső (7) csúsztatólap-él a mellső (8) ekevas-élhez viszonyítva erősen visszahelyezett, Így hogy a két él a tört (7, 8) vo- 70 nalban (1. és 2. ábrák) halad. A csúsztatólapnak ez a visszaívelése élesebben előrehúzott és laposabban fekvő (6) metszőélt ad, miáltal a felső talajrétegnek jobb, lapátszerű leszedését és forgatását 75 érjük el.