117045. lajstromszámú szabadalom • Csapódó gyujtó löveékekhez, különösen kiskaliberű gránátokhoz

iAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 117045. SZÁM. XIX/c. OSZTÁLY. — B. 13667. ALAPSZÁM. Csapódó gyújtó lövedékekhez, különösen kiskaliberű gránátokhoz. Birkigt Marc mérnök Bois-Colombes (Franciaország:). A bejelentés napja 1937. évi január hó 15-ika. Belgiumi elsőbbsége 1936. évi január hó 17-ike. A találmány csapódó gyújtó, melynek reteszelő golyói vagy más, a röperő által kifelé hajtott reteszelő tömegei vannak, amelyek az ütőszeget elreteszelik. Ez a gyújtó olyan lövedékekhez, különösen kiskaliberű gránátokhoz alkalmas, melyek -öppályájukon tengelyük körül forognak, úgy hogy az elreteszelő golyók vagy egyéb tömegek a röperő hatása alá jutnak. A találmány célja az efajta csapódó gyújtóknak olyan kialakítása, hogy elreteszelésük és kireteszelésük biztosabb legyen, mint az eddig ismert gyújtóké. Ezt a célt a találmány értelmében azzal érjük el, hogy a gyújtóban kifelé bővülő, tengelyirányban eltolható falrészt alkalmazunk, mely példaképen nyugalmi állapotában súrlódás útján a reteszelő testek körzetén kívül rögzítődik, míg utóbbiakat re-20 kesztő elem tartja elreteszelt helyzetükben, melyet a kilövéskor fellépő gyorsulás tesz hatálytalanná, amikor is a kúposán bővülő fal a lövedék kilövésekor fellépő gyorsulás hatására olyan helyzetbe jut, 25 hogy a reteszelő testekkel szemben helyezkedik el. Utóbbiak tehát a kúpos fallal együttműködhetnek és a gyújtót ki reteszelhetik. A gyújtó időelőtti kireteszelését az akadályozza meg, hagy a reteszelő testek a 30 kúpos fallal csak a kilövés után juthatnak érintkezésbe. A találmány további jellemzőit a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük. Ez a rajz a találmány szerinti csapódó gyújtónak 35 példaképem foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1—4. ábrákon a gyújtónak első foganatosítási alakja különböző helyzetekben, függőleges metszetekben látható. Az ábra a gyújtónak egy részletét felül- 40 ről nézve szemlélteti. A 6. ábra az 1. ábrához hasonló, de csak részleges függőleges metszet, mely az első megoldástól némileg eltér. A 7—10. ábrák az 1—4. ábrákhoz hasonló 45 helyzetekben és metszetekben a gyújtónak további foganatosítási alakját tüntetik Ifel. A gyújtó testét az üreges (1) fémdarab alkolja, mely hátrafelé szokásos módon a (2) hüvelyben folytatódik. Ez utóbbi tar- 50 talmazza a (3) csappantyút és a (4) töltést. A (2) hüvelyt az (5) csavar zárja el, melynek (6) központos nyílása a (7) ütőszeget vezeti. Az (1) test (8) ürege a (9) furatban foly- 55 tatódik, melynek külső végét a (10) tárcsa zárja el. A (7) ülőszeg a (11) fejben végződik, mely a (9) furatban csúsztatható. Az ütőszegnek a (11) fej és csúcsos vége között, 60 kb. hosszának közepe táján a (12) karimája van, melyen a (13) reteszelő golyók felfekszenek és mely azoknak mellső haláról ás ál alkotja. A (13) golyók hátsó határolására a (8) 65 üregben külön elemet alkalmazunk, melyet pl. az (5) csavarnak hengeres (14) toldata alkothat. Ezek a szerkezeti elemek az összes ábrázolt foganatosítási alakoknál azonosak. 70 Az első foganatosítási alak szerint már most a (8) üregben a (9) furat mögött á hosszirányú, pl. hengeres (15) ágyat alakítjuk ki, mely hátrafelé annyira terjed-