117044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hadászati töltényhüvelyek, valamint más fémhüvelyek vagy tartályok előállítására

117044. 3 súrlódássá 1 a (8) furatba illik. Az 5. áb­rán a (18) ellenkölyű visszahúzott hely­zetében látható, melyben a (19) vezető felület teljesen a (6) anyaminta furata 5 ban van. Az ellenkölyűt ebben a helyzet­ben teljes biztonsággal, úgy kell rögzí­teni, hogy az a (11) kölyű nyomásának hatása alatt ne szorulhasson vissza. A húzás munkamenete a következő: 10 A kerek rúddarabot az anyaminta (8) furatába helyezzük, úgy hogy az 5. ábrán látható (20) helyzetet foglalja el. Bizonyos holt-idő után, melyet arra szánunk, hogy a rúd a fém képlékenységéhez szükséges 15 hőfokot felvehesse, a (11) kölyü elvégzi a maga sajtoló mozgását. A holtidőt mel­lőzhetjük, iha a rudat előzetesen felmele­gítjük. Miközben a (11) kölyü előrehalad, hengeres (15) része a (17) gyűrűiben csú-20 szik. A kúpos (12) fej érintkezésbe lép a i(20) rúddal és mozgását folytatva a rúd anyagába nyomul, melynek pályáját a (18) ellenkölyű elzárja. A rúd fémanya­gának képlékeny állapota miatt a fém 25 egy része arra kényszerül, hogy csőalak­ban a (6) anyaminta és a kölyüfej (13) dudora közötti gyűrűalakú térbe folyjon. A sajtoló mozgás a 6. ábrán látható hely­zetben fejeződik be, melyben a kölyü (13) 30 feje bizonyos meghatározott távolság­nyira van a (18) ellenkölyütől. Ezt a tá­volságot a (16) felületnek az >(5) vázon alkalmazott megfelelő felfekvési felület­hez való ütközése szabja meg. 35 így a 6. ábra szerinti (21) ihüvelyt kap­juk, melyneik (22) feneke az anyaminta belsejében a kölyü (12) feje és az ellen­kölyű között megmaradt térnek megfele­lően alakított. 40 A 7. ábra a (21) hüvely kivetését szem­lélteti. A (11) kölyü hátsó helyzetébe tér vissza, miközben az a hüvelyt a (6) anya­mintából magával húzza. Az így kihú­zott (21) hüvely a (17) gyűrűhöz ütközik, 45 mely mint kivető működik és a hüvelyt a kölyűtől megszabadítja. Az esetre, ha a kölyü a (21) hüvelyt nem vinné magá­val, a hüvelyt, mely a kölyüről leválván a (6) anyamintában maradt, a (18) ellen-50 kölyü sajtolómozgása az anyamintáiból kihajtja és a 7. ábrán látható helyzetbe hozza. A rajzokon ábrázolt és fent leírt ké­szülékben a fém húzásiát oly (11) kölyü 55 működésével érjük el, mely nyugvó (18) ellenkölyühöz és (6) anyamintához viszo­nyítva mozog. Ugyanezt az eredményt oly, hasonló készülékkel is érthetjük el, melynél a fém húzását oly (18) ellenkölyű működése 60 hozza létre, mely nyugvó (11) kölyühöz és (6) anyamintához viszonyítva mozog. Egyébként világos, hogy a csőalakú rész húzása minden olyan, a két fent le­írt készülékhez hasonló készülékkel elér- 65 hető, melynél a (11) kölyű, a (18) ellen­kölyű és (6) anyaminta viszonylagos mozgásai a fentiekkel azonosak. A leírt készüléknél az anyaminta fűté­séhez villamos ellenállásfűtést vettünk 70 fel. Világos azonban, hogy ez a fűtés bár­mely más úton-módon, pl. gázlángzókkal vagy az anyaminta körül áramló forró gázokkal is foganatosítható. A 8. ábrán oly készülék példája látható,. 75 mely a [húzásnál kapott hüvelyfenék­alak megváltoztatását teszi lehetővé. E készülék szerkezete és működése a cső­alakú rész húzásához alkalmazott készü­lékéhez hasonló és ettől kizárólag csak 80 abban különbözik, hogy a kölyü és ellen­kölyű alakja más. A fűtött (23) anyaminta a fent leírt készülék (6) anyamintájával egyezik. A (24) kölyü és a (25) ellénikölyü a 8. ábrán 85 a sajtoló mozgás véghelyzetében látha­tók. A (24) kölyü vége az előállítandó belső fenékfelületnek megfelelően alakí­tott, a i(25) ellenkölyű vége pedig a gya­korlatban kívánt különleges külső fenék- 90 felületnek felel meg, nevezetesen az utób­binak a jelen esetben gyújtó csappantyú befogadására alkalmas (26) mélyedése van. A sajtoló mozgás végén tehát a meg­munkált (27) hüvelykfenék a (23) anya- 95 minta belsejében a (24) kölyü és a (25) ellenkölyű között meghagyott térnek az alakját vette fel. Ez esetben az egész hü­velynek a 3. ábrán látható alakja van. Végül, hogy a 3. ábrán látható alak- íoo ból a 4. ábrán látható végleges alakra térjünk át, azaz, hogy a kívánt falvas­tagságokat kapjuk, a csőalakú részt bár­mely ismert további húzóműveletnek vet­jük alá. 105 Szabadalmi igények: 1. Eljárás hadászati töltényhüvelyek, va­lamint más fémlhüvelyek vagy tartá­lyok előállítására, melyre jellemző, hogy a hüvely vagy tartály csőalakú 110 részét kerek fémxúddarabbó 1 való hú­zással állítjuk elő. 2. Az 1. igényben védett eljárás megol­dási módja, melyre jellemző, hogy a kerek, kiindulási fémrúddarabot, 115 melyneik átmérője az előállítandó hü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom