117044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hadászati töltényhüvelyek, valamint más fémhüvelyek vagy tartályok előállítására

MAGYAR KIRÁLYI ^gj nsmm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 117044. SZÁM. XIX/c. OSZTÁLY. — B. 13648. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék hadászati töltényhüvelyek, valamint más fémhüvelyek vagy tartályok előállítására. Biginelli Oreste mérnök, Clermont-Ferrand (Franciaország-). A bejelentés napja 1937. évi január hó 2-ika. Franciaországi elsőbbsége 1936. évi augusztus hó 1-je. Ismeretes hadicélokra való töltényhüvelyeknek és efféle fémtartályoknak oly előállítása, mely szerint oly fémlaplból indultak ki, melynek átmérője jóval 5 nagyobb volt, mint a tartály átmérője, vastagsága pedig nagyjában a tartály fenékvastagságával egyezett. A fémlapnak egy első húzással serlegalakot adtak és ezt azután további, számos húzórnű-10 velettel, melyek közben megannyi kiizzítási folyamatot igényeltek, a végleges tartályalakra hozták. Étinek az feljárásnak egyik hátránya, az volt, liogy az eredeti fémlapnak, me-15 lyet általában bádoglemezből vágtak ki, igen pontos méreteit tette szükségessé, ami gyártási nehézségekkel és nagy előállítási költségekkel járt. Az előállítási költségeket még fokozta a kivágásnál 20 keletkező nagymennyiségű fémhulladék. További hátrányt jelentett a húzóműveleteknek és az ezekkel kapcsolatos kiizzító folyamatoknak nagy száma. A találmány szerinti eljárás mindkét 25 hátrányt hatásosan küszöböli ki. Nevezetesen a találmánybeli eljárásnál oly kerek fémruddarabból indulunk ki, melynek átmérője az előállítandó tartály átmérőjével egyezik, hosszát pedig a tar-30 tály előállításához szükséges fémmennyiség szabja meg. A rudat, esetleges felmelegítés után, egy anyaminta hengeres furatába helyezzük, mely anyamintát fűtőberendezéssel a fémrúd kiizzítási hő-35 mérsékletéihez közeleső hőfokra hevítjük. A furat átmérője a rúd átmérőjével egyezik, de annak mégis kis játéka van, mely a rúd könnyű behelyezését teszi lehetővé. A rudat, miután hőfoka az anyaminta fűtése következtében megfelelő 40 magasra emelkedett, az anyamintában ellenkölyü és kölyü között sajtoljuk, aholis az ellenkölyü átmérője az anyaminta furatéival egyezik, a kölyünek pedig kúpos feje van, mely a kúp alapjá- 45 nál dudorosan legömbölyített és legnagyobb átmérője kisebb, mint az anyaminta furatának átmérője. A fémrúd a hőemelkedés következtében képlékennyé válik és a fémrúd egy része a kölyü és 50 ellenkölyü nyomása következtében, csőalakban, az anyaminta és a kölyü dudoralakú feje közötti, gyűrűalakú szaibad térbe kénytelen folyni. Mikor a kölyü az ellenkölyütől bizonyos távolságban van, 55 a. sajtoló mozgás megszűnik; e pillanatban az eredeti rúd hengeres tartályalakú, melynek a kölyü és ellenkölyü közötti tér alakjával egyező alakú feneke, továbbá oly csőalakú része van, melynek 60 falvastagsága akkora, mint az anyaminta és a dudoros kölyüfej közötti gyűrűalakú köz vastagsága. Ha az így létesült fenék-alak a kívánt tartály fenékalakjának nem felel meg, 65 mivel belső felülete szükségképpen kúpos, akkor ez az alak egy második, hasonló munkamenetben úgy változtatható meg, hogy a feneket a fent leírttal egyező fűtött anyaminta belsejében oly 70 ellenkölyü és kölyü között sajtoljuk, melyek között a sajtoló mozgás végén olyan