117029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőz fejlesztésére

tású helyzetébe térjen vissza akkor, ha a láng kimarad, mivel a műveletsor újbóli létesítésére való gyújtásszabályozás oly ér­telemben gyakorol hatást, hogy azonnal 5 ismét meggyújtja az égőt és a fúvó esetleg még mindig magas teljesítménnyel van üzemben. A szolenoiddal működtetett (L) szelepet ugyanolyan jól lehet a (70) levegőnyom ás-10 vezetékbe is iktatni, mely esetben legerje­dése után a szelep a (69) vezérlőszelep­től elzáródnék és a szabad levegő felé nyitná a (18) diafragmaműködlelő készü­léket és a (38) működtető készüléket. 15 A 2. és 3. ábrán (L')-nél szolenoiddal működtetett szelepet tüntettünk fel abban a levegőt szolgáltató vezetékben, mely a tüzelőanyag/levegő viszony szabályozására való berendezés (72) vezérlőszelepéhez ve-20 zet. Ez az (L') szelep működése tekinte­tében az (L) szelephez hasonló és az 5. ábra szerinti villamos kapcsolási sémá­ban a villamos áramkörben, helyettesít­heti az (L) szelepet. Párhuzamosan kap-25 csolhaló az (L) szeleppel a villamos kap­csolási sémában, ha mindkét szelepet, (L)-t és (L')-l alkalmazzuk. Az (L') szelep hatása abban van, hogy elzárja a (13) tüzelőanyagszolgáltaló szelepet. 30 A 3. ábrában látható, hogy a tüzelő­anyagbetáplálás szekunder szabályozását a tüzelőanyag,levegö viszony alapján a (13) szabályozószelep végzi. Ha a levegőbe­áramlás változik, úgy a tüzelőanyagbeláp-35 lálás azzal arányosan változik. A (290) lüzelőanyagszivattyú, a (13) szabályozósze­lep és a (1.4) mérőkészülék köré elrende­zett körülíolyatóban szolenoiddal működ­tetett (M) szelepet alkalmaztunk. Ez a 40 szolenoid párhuzamosan van kapcsolva a (J) szelep szolenoid jávai úgy, hogyha (J) kikapcsolódik és elzárja a körülfolvalót, az (M) szelej) önműködően nyit és így olajat bocsát át a körülfolyatón a gyuj-45 tási műveletsor ama részének tartama alatt, melyben a (J) joszolenoidszcle:p zárva van. Ila a láng kimarad, úgy (.!) záródik és elzárja a tüzelőanyagnak az égőhöz való haladását. Ha a körül t'ol ya-50 tót és az AI) szelepet nem alkalmaznék, úgy a (14) mérőkészüléknek oly irányú tendenciája volna, hogy nullát mulasson és a tüzelőanyag levegő viszony tágra nyitná a '13) szabályozószelepei. Ha az-55 után a műveletsor újra való létesítése nyitná a (J > szelepei, úgy a tágan nyitva álló (13) szelep a megkívántat messze meghaladó nagy olajmennyiséget küldene (J)-n át az égőhöz. Annak folytán., hogy alkalmazzuk a köriilfolyatót és az (M) 60 szelepet, a helyzet az, hogyha a tűz cil­aiszik és (J) bezáródik, úgy az (M) sze­lep nyílik és a (14) mérőkészüléken ke­resztül való áramlás közelítőleg ugyan­olyan értéken marad, amilyenen volt, mi- 65 előtt a levegővel arányban lett volna, azon­ban az olaj most a körülfolyatón és azi (M) szelepen keresztül visszafolyik. A (13) szelep nem nyílik túlságos mértékben, vagy lényegesen nagyobb mértékig, mint 70 amennyire előbb volt nyitva és így az az áramlás, mely (J)-nél fennáll, amikor (J) legközelebb nyit, nem túlságosan nagymér­tékű. Hivatkozással különösen a 3. ábrára, 75 bizonyos esetekben kívánatos, hogy gon­doskodjunk arról, hogy a (232) elválasztó készülék belsejében fenn álló folyadékszint mindenkor a terheléssel együtt (egyenes vagy fordított viszonyban) változzék. Ez el- 80 érhető azzal, hogy egymáshoz képest be­állítjuk a (78) gőzkiáramlásmérőtől (mely a terhelést jellemzi) és a (29) folyadék­szint regisztráló készüléktől jövő szabályo­zás határait és érzékenységét. Az ily be- 85 állítás lehetővé tesz akár oly szabályozást, melynek segítségével a folyadékszintet az elválasztó készülék belsejében előre meg­állapított értéken tartjuk, akár olyant, melynek segítségével az olyan- szinten ma- 90 rad, mely a terheléssel együtt kívánt mó­don emelkedik, vagy a terheléssel együtt kívánt módon süllyed. A 12. és 13. ábrákban (1IF) hőfokkap­csoló összeállítási rajzát tüntetttük fel. Cél- 95 szerű kiviteli alak esetében a (118.) kvarc­ruda't és az annak burkolatát alkotó (119) fémcsövet a csövek egyikének, pl. a (206) csőnek belsejében vagy közelében helyez­tük el, közvetlenül az illető csőnek a (232) 100-elválasztókészülékbe való belépése előtt. A (119) burkolócső a (120) szigetelő elembe van erősítve, míg a (118) kvarerúd azon keresztül csúsztatható. Egy második (121) szigetelő elem csuklósan van a kvarerúd- 105 hoz erősítve és azt a (120) elemtől rugó tartja távol. Ha a hőfok, amelynek a készülék ki van téve, előre megállapított magas érték alaitt marad, úgy a részek relatív- helyzete olyan, 110 mint ahogy azt a 13. ábra mutatja, aho| az érintkező zárása a (122) és (123) dró­tok között, az érintkező nyilasa pedig a (121) és (123) drótok közölt megy végbe. A hőfok emelkedésével a 1 19 fémcső 115 saját hosszirányában a (120) elemtől bal­felé tágul, magával vive a (118) kvarc­rudat, amelynek hossza a hőfokkal arány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom