117024. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ételízanyagok egységesen kezelhető pépformára való hozatalára

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 117024. SZÁM. IY/e. OSZTÁLY. — M. 10926. ALAPSZÁM. Eljárás ételízanyagok egységesen kezelhető pépformára való hozatalára. Molnái' Sándoriié házfelügyelő Budapest. A bejelentés napja 1936. évi december hó 23-ika. Az élelmiszereket, az ételek alapanyagait két nagy csoportba sorolhatjuk; a tápszerek és íz anyag ok csoportjába. A tápszerek tartalmazzák a test felépítéséhez és 5 életfentartásához szükséges anyagokat, az ízanyagok elsősorban az étel élvezhetőságét szolgálják és az emésztési funkciókat segítik elő. Míg az előbbi csoport tagjai az ételek főtömegót teszik ki, addig az utób-10 biakból a legtöbb esetben kis mennyiségeket tesznek az ételbe. Az ízanyagok (melyek mellékesen lehetnek tápanyagok is) eltarthatósága, csomagolhatósága és kényelmes adagolhatósága, vagyis fellő használási formája, azok külömbözősége szerint sokféle. Lehet friss, nyers növényi rész, gomba, gyökér, gumó, levél, stb., lehet mag, magok őrleménye, lehet szálas szárítmány, por, 20 stb. Főleg az eltarthatóság, transzportképesség és kezelhetőség miatt próbálták ez anyagokat egységesíteni és főleg szárítmányokat, őrleményeket készíteni belőlük. Ezek a forgalmi formák is hagytak ld-25 vánni valót, mert sokjuk nedvszívó, csomósodó, nedves levegőn könnyen megromló volt. Ezért és a kezelhetőség miatt a szakácsipar egy kedvelt formáját a kenőcsszeírű extraktokat állították elő belő-80 lük. így ismeretesek a zöldség préselmények, extraktok sűrítményei, fűszerek zsíros. olajos extraktumai. stb. E készítmények előállítása körülményes és drága, azonkívül a nyersanyagként szolgáló íz-35 anyagok nem használhatók ki 'teljesen és előállításuknál az ízanyagok eredeti aromájukból, ízösszetételükből sokat veszítenek. A jelen találmány célja az ételek ízanyagainak jól kezelhető és csomagolható 40> egységes használati formára való hozása olcsón és egyszerűen. E célt az eljárás lényege szerint úgy érjük el, hogy az ízanyagot megszárítjuk, finoman porítjuk és olyan anyagokkal ke- 45. verjük, amelyekkel az kenőcs-pépszerű készítményt ad és amely anyagok összetételüknél, vagy töménységüknél fogva konzerválólag is hatnak, mimellett a szervezetre nem károsak, vagy egyenesen táp- 50 szerként jönnek tekintetbe. Ez anyagok a finom szemcsék közötti teret kitöltve az ízanyagokat a levegőtől elzárják, a doh csodástól megmentik. Pépesítő anyagként tekintetbe jönnek elsősorban: glicerin, cu- 55 korszirupok, keményítőszörp, sűrített malátaextrakt, melasz, paradicsompüré, péktinoldat, konyhasóoldat, gelatin és sűrű enyvoldat, sűrített hús- vagy élesztőkivonat. zsirok, olajok, illetve a fenti anyagok 60 szüksógszerinti keverékei. Azonkívül a pépesítő anyagok kevés konzerváló anyagot is tartalmazhatnak. Természetesen minden ízanyaghoz olyan pépesítőszert választunk, mely az ételké- 65 szítésnél annak felhasználását nem zavarja, sőt azon ételnek komponenseként is szerepelhet.. így pl. szárított és finom porított sárgarépát pépesít'hetünk malátakivonattal, porított hagymaszárítmány, vagy 70' szárított zöldpaprikaőrleményt paradicsompürével, petrezselyem, celler száraz porát sűrű, sós húskivonattal, szárított szarvasgomba, vagy úrigomba port tiszta paraffin, vagy vazelinolajjal, vagy sós ge- 75-latinoldattal, mely kevés nafriumbenzoá-