117015. lajstromszámú szabadalom • Lengőtengelyek, illetve csőtengelyek elrendezése, főleg terepjárművekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 117023. SZÁM. 1V/Í. (IV/g.) OSZTÁLY. D. 4811. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék előzetesen alakított keményítő szárítására. N. Y. „Agratherm" cég-, Amsterdam, mint Daumas Carl Victor vállalkozó, Düsseldorf jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi június hó 10-ike. A közönséges vagy a nemesített élesztő előállítása is néhány munkamenetre tagozódik, amelyeknél a nyersanyag szárítása főjelentőségű. 5 A nyers keményítő szárítása, amely a centrifugából kikerülő anyagból indul ki, ismeretes módon nagy telepekben megy végbe, amelyek az anyagot felveszik és amelyben nagyon elővigyázatos szárítóel-10 járásnak vetjük alá, amikor is azért kell nagyon alacsony levegőhőmérsékletet alkalmazni, nehogy az anyag elesirizesedése vagy más sérülése következzék be. Ennélfogva ma arra kényszerülünk. 15 hogy hosszú és költséges munkafolyamatokat alkalmazzunk, hogy a keményítő további kezelésére megfelelően kifogástalan anyag álljon rendelkezésre. Az összes eddigi szárítóeljárásoknak n. 20 a különös hátrányuk, hogy a száraz anyag durva, egyenlőtlen halmazállapotban, úgynevezett darabos keményítő alakjában kerül ki és vízben aránylag lassan szuszpendál. 25 A találmány oly eljárás és készülék, amely a legrövidebb idő alatt kifogástalan és száraz anyagot ad, amely a kereskedelemre alkalmas alakban kerül ki és az eddigi eljárásokkal szemben nagyfokú 30 gazdaságosság és súrlódásmentes előállítás előnyét nyújtja. Az eljárás abból az ismert tényből indul ki, hogy a nedves anyagnak nagyon száraz gázzal való érintkezésekor a párol-35 gás oly módon megy végbe, hogy a párolgáshoz szükséges párolgási hő a nedves anyagból vétetik. A párolgásnál kitűnik, hogy a kezelt anyag a kezelési anyaghoz képest először is lehűl. Az eljárás fejlesz- 40» tésénél továbbá tekintetbe vétetett az, hogy a párolgáshoz szükséges idő függ a szárítandó anyag felületének nagyságától, továbbá a szárítóeszközként használt gázoknak a nedvességet felvevő képessé- 45 güktől, vagy pedig függ a kezelési idő a .szárítóeszköz hőfokától és mennyiségétől. Ebből következik, hogy a nyerskeményítő szárítása, amely keményítő a szokásos előállítási eljárásokban 40—50%-os víztarta- 50< lommal kerül ki, a szárítandó anyag kímélése közben igen gyorsan foganatosítható, ha a nedves keményítő felületét elegendő nagyságban alakítjuk ki és ha továbbá, forró, száraz gázokat használunk 55-és ennek megfelelően a két közeg közti érintkezés idejét rövidre szabjuk. Tekintetbe kel] venni továbbá, hogy a nedves nyerskeményítőt mindaddig nem szabad az elcsirizesedési hőfokra hevíteni, 60' amíg csak bizonyos meghatározott víztartalma van. E nedvességi határon alul a keményítő még a szárításnál is forróvá lehet anélkül, hogy az elcsirizesedéstől tartani kellene. 65-Ennek megfelelően az eljárás a készülék szempontjából célszerűen az, ellenáram-elv felhasználásával alkalmazható. Lényeges találmányi jelleg abban a gondolatban van, hogy a kezelés alá kerülő 701 anyagnak a kezelés előtt egész határozott alakot adunk. Ez az alakadás, amelynél a nedves nyerskeményítőt előnyösen golyócskák vagy pálcikák alakjában saj-