117014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fonalgombolyagok készítésére

retezésű, hogy a kopsz teljes begombolyításának elérésekor a ,(161, 162) kilincs egyik (161) karja a (164) rúdhoz ütközik. E rúd hatása révén a kilincs a (157) í'o-5 gasrúd bemarásába fog nyúlni. Á kilincs e mozgásánál egyidejűleg a tapintókerekecske menetes anyája a ,(128) rúd menetéből kinyomódik. Ekkor valamennyi (.157) fogasrudat és ezzej az (52) fonálveze-10 tőket a (158) tengely működtetésével a 24. ábra szerinti kezdeti, illetve fonálrögzítési helyzetbe hozhatjuk. Ezután a közös (74, 75, 76) beiktatószerkezettel valamenynyi csévélési helyet ismét egyidejűleg ik-15 tatjuk be. Az (1) hajtótengely kéz ikerekének működtetésével a (4) orsókkal néhány fordulatot közlünk, hogy az új csévecsoport kezdőfonalait a cséveágy (67) hornyában 20

rögzítsük. Ehhez csatlakozóan a (124) késekkel a végfonalakat levágjuk. Ezután történik a cséveváltás. A teljesen begombolyíLott kopszok (142, 143) csappanókilincseinek (146) 25 orrai valamennyien a (126) cséveellentámasz (138) rovatékában fekszenek. Hja • most a (154) tengelyen levő kézikerékkel a (148) rudaknak a (142, 156) kilincseket hordó csúsztatóberendezését kifelé mozgat-30 juk, a (126) cséveellentámaszokat szintén elcsúsztatjuk és az összes kész (44) kopszok felszabadulnak. Ezek a nyitott (168) tartány végnélküli ,(169) szállítószalagjára eshetnek, míg a befejezett csévélési íolya-35 mat során teljesen be nem gombolyított csévék csévélési helyükön maradnak, mert ezeken a helyeken a cséveváltószerkezettel való kapcsolás nem jötjt létre. Mint a 25. és 26. ábrákon látható, az 40 üres (81) hüvelyek, melyek a (78) hüvelytartókban vannak, ez utóbbiakkal együtt a (170) forgattyúk révén felfelé a befogási helyzetbe fordulnak el. A (78) hüvelytartók közepén (171)-nél engedékeny elren-45 dezésűek. E (78) hüvelytartókat a függőleges helyzeten rendszerint a (172) rugók tartják. A felső végen a baloldalon ferde (173) ütközők vannak. Ezek a felfelémenetkor a még a befogási helyzetben levő, 50 tökéletesen be nem gombolyított kopszok (126) ellentámaszai elé ütődnek és ennélfogva kitérnek, úgyhogy ezen a hegyen a befogási helyzetbe: üres hüvelyek nem juthatnak. 55 A 25a. ábrán azt jeleztük, hogy miként lehet a (78) fiüvelytartjokat egy (177) zárókilincs beiktatásával, mely a mindegyik csévélési hely számára valló (78) hüvelytartók közös tiartórúdján van ágyazva, a hüvelyek betáplálására való helyzettől tá- 60 voltartani. A (140, 141, 142, 143) befogószerkezet visszamenetelénél az üres hü-1 velyek ismét az orsókat magávalvivő fej és az ellentámasz közé szorulnak. Ezután a (174) kéziemelővel és a közös ^lll^ 65 tengelyein levő (175) bütykökkel valamennyi (142, 143) csappanókilincset közösen ismét a 18. ábrán látható, a becsappanáshoz való készenléti helyzetbe lengetjük. Önként értetődik, hogy a mindegyik csé- 70 vélési hely számára helytállóan alkalmazott, engedékeny hüvelytartók helyett ismert módon végnélküli szállítószerveken elrendezett hüvelytartókat is alkalmazhatunk, hogy a csévehüvelyeket közös kész- 75 lethelyről, mely pl. a gép végén lehet,, táplálhassuk az egyes csévélési helyekhez. 1 Végül valamennyi (52) fonálvezetőt a csévélés egyidejű megkezdéséhez kezdeti 80 helyzetükbe visszahozzuk. Valamennyi csévélési hely közös üzembehelyezése révén az (52) fonálvezetők a 24. ábra szerint^ helyzetből felfelélengenek és a (161, 162) kilincs ütközése révén a (176) felső ki- 85 tincshez szorulnak, amivel a (127) tapintókerekecske anyája ismét a (128) orsó menetével kapcsolatba jut. A most már mindegyik orsó számára ismét független csévefelépítés ezzel meg- 90 kezdődött. A találmány szerinti eljárás a találmány keretein belül önként értetődően az ismertetett foganatosítási példáktól eltérő kivitelű és egyébként tetszőleges fajtájú csé- 95 vélőgépekkel, illetve berendezésekkel foganatosítható. Szabadalmi igények: 1. Eljárás kopszok előállítására olyan csévélőgépeken, melyeknél az orsók egy 100 csoportja számára a csévélés egyidejűleg kezdődik és a cséveváltás közönsen megy végbe, azzal jellemezve, hogy a cséve felépítését a csoport mindegyik orsóján a csoport többi orsóitól füg- 105 getlenül az egyes orsókon végbemenő csévélési munka lefolyásának megfelelően tetszőlegesen gyakran megindíthatóvá és megszakUhatóvá tesszük, amenynyiben pl. a csévélési rétegeknek meg- 110 felelő továbbítást önállóvá tesszük és esetleg a fonálszakadástól vagy fonállefutástól függőségbe hozzuk akként, hogy egyes, tökéletesen be nem gombolyított csévék a cséveváltásnál csévélési 115 helyükön maradnak és a következő csé-