117009. lajstromszámú szabadalom • Szárazon és vizen közlekedő, evezőhajtásra berendezett jármű

MAGYAR KIEALYI SZABADALMI BTRÖSÁG SZABADALMI LEIRAS 117009. SZÁM. XX/g. OSZTÁLY. — J. 3677. ALAPSZÁM. Szárazon és vízen közlekedő, evezőhajtásra berendezett jármű. Juhász István, magántisztviselő Ajka, üveggyár. A bejelentés napja 1936. évi április hó 23-ika. 10 Ma, amikor a sport egészségóvó és er­kölcsi fontossága közismert, még mindég hiányzik az a sporteszköz, amely megfe­lelne a testedzés eszményi követelményé­nek, vagyis annak, hogy minél több izmot, illetve izomcsoportot vegyen igénybe, a szabadban legyen űzhető, hosszabb át gyors megtételére legyen alkalmas és így a változatos tájak üdítő hatásával páro­sult sebes haladás élvezetét is nyújtsa ós végül: az egészségre talán leghasznosabb vízisport űzését is lehetővé tegye. Mindeme követelményeknek megfelel a jelen szabadalmi bejelentés tárgyát alkotó 15 jármű. Ez a jármű lényegileg nem egyéb, mint egy kerekekre szerelt csónak, vagy hozzá többé-kevésbé hasonló alakú, vizén úszó öblös test, amelynek hajtását evező moz-20 dulatokkal történik. A mellékelt rajz egy ilyen járműnek a példaképpená kiviteli alakját szemlélteti ós pedig az 1. ábra felülnézetben, a 2. ábra oldalnézetben. A rajz szerinti példaképpeni jármű két­pár, (1, 2, 3, 4)-el jelölt evezőrúddal van ellátva ós ezek az (5, 6, 7, 8) csapszegek körül megközelítőleg vízszintes síkban, tet­szés szerinti szög alatt elfordíthatók, hogy evező mozdulatokat lehessen végezni ve­lük. A baloldali (1, 2) és a jobboldali (3, 4) evezők egy-egy rúddal: (9, 10) össze van­nak kötve. A (ll)-el jelölt, kerékpároknál ismert fogas lánckerekek (12)-vel jelölt 35 hajtókarjait (a rajzban csak az oldalné­zetben, vagyis csak az egyik oldalon lát­hatók) a (13, 14) liajtórudak kötik össze a (9, 10) összekötő rudakkal. A rajzból vilá-25 30 gosan látható, hogy az evezőrudak nyíl­irányú előre-hátra mozgását a (9, 10) ösz- 40 szekötő és (13, 14) liajtórudak a lánckere­kek forgó mozgásává alakítják át. A lánc­kerekek egyúttal sebesség növelő szervül is szolgálnak és forgó mozgásuk áttétele a hajtott kerekekre ugyanúgy történik, mint 45 a kerékpárnál ismeretes. A jármű kormányzása vagy úgy törté­nik, mint a harckocsiknál, vagyis úgy, hogy az egyik oldalon lévő kereket gyor­sabban hajtjuk és ez által az időegység- 50 ben hosszabb út (külső ív) megtételére kényszerítjük, vagy úgy, mint az autónál: az első kerekeket a kívánt haladás-irányba fordítjuk. A vizén haladás különféle módon érhető 55 el. Példaképpen szolgáljon az alábbi há­rom megoldási mód. 1. A hajtott kerekekre vagy helyükbe a dunai hajóknál ma is használatos lapát­kerekeket: A szerelünk. A futókerekekkel 60 együtt, vagy helyettük a lapátkerekek fo­rognak és a vízbe merülő lapátok mozgat­ják előre a járművet. 2. A futókerekekre, vagy helyükbe kú­pos fogaskerekeket szerelünk és ezek egy- 65 egy propellert hajtanak. A propellerek a rajzban B-vel vannak jelölve és csak se­matikusan, pontozott vonallal jelezve. 3. Az (1, 2, 3, 4) evezőrudak helyett ren­des. ismert evezőlapátokat alkalmazunk, 70 vagy az evezőrudakat ilyen evezőlapátokká egészítjük ki. A rajzban C-vel és ponto­zott vonallal jelölve egy ilyen kiegészített evezőlapát látható. A jármű hajtása ebben az esetben szabályos, ismert evezéssel tör- 75 tónik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom