116988. lajstromszámú szabadalom • Fölcsapódó gyujtó gránátokhoz

belül, fatörzset robbanásmentesen átütni képes legyen, a robbanócsappantyúra irányított ütőszeg rendkívül stabil megtámasztását, vagy oly kivitelét teszi szük-5 ségessé, hogy felső része, a megtámasztás elnyírása nélkül, szétroncsolható legyen. Kézenfekvő, hogy ily ellentmondásos feltételek teljesítése gyakorlatilag alig lehetséges. 10 A találmány szerinti fölcsapódó gyújtó az említett hátrányokat azzal küszöböli ki, hogy az ütőszeg két különálló részből áll, melyek közül a mellső, tengelyirányú rész a lövedék csúcsában hosszirányban 15 eltolhatóan fekszik, míg a hátsó rész forgathatóan ágyazott vezető testben hosszirányban eltolhatóan úgy van behelyezve, hogy csúcsa nem a gyujtótengelybe esik, továbbá azzal, hogy egy az ütőszegrészek 20 egyikét nyugalmi helyzetében tartó centrifugális biztosítékon kívül oly eszközöket is tartalmaz, melyeknek révén az ütőszeg csúcsa csak az előcső-biztonsági lövedékút befutása után, a vezetőtestnek a löve-25 dék forgása folytán fellépő centrifugális erő hatására végbemenő elforgása után kerül gyujtóhelyzetbe; ekkor az ütőszeg két része egy egyenesbe esik és így akkor, amikor a gyújtó a célba csapódik, az ütő-30 szeg egy nyomómembrán deformálása folytán, a gyújtólyukba kerül és gyújt. Az ily gyujtó-elrendezés nem csupán a szállítási és a csőbiztonsági követelményeknek felel meg, hanem feltétlenül elő-35 csőbiztos is, annyira, hogy még egy útjába eső akadály átütése közben sem robban, mert mindaddig, amíg az ütőszegnek csúcsa nem irányul a gyujtólyuk felé, a robbanócsappantyú nem gyúlhat meg, ha-40 nem át nem üthető akadályra való felütésnél a rézsútos fekvésű ütőszegrész egyszerűen szétroncsolódik és ezzel a lövedék ártalmatlanná van téve. A találmány szerinti gyujtókiképzésnél 45 az elreteszelési és az előcsőbiztonság a csőforgás hatására jön létre és mivel ez lövésről-lövésre egyenletes értékű, elesik a bizonytalanság és egyenlőtlenség, amely onnan ered, hogy kizárólag a cső előtti 50 lövedék-késleltetést használjuk fel a kívánt hatások létesítésére. A rajz a találmány tárgyának példaképem megoldási alakját szemlélteti. Az 1—4. ábrák a gyújtó hosszmetszeteit, 55 alkatrészeinek különböző helyzetében tüntetik fel. (Z) a (G) lövedékre helyezett gyujtotest, amelyet, ismert módon, elől (M) nyomómembrán zár el, míg hátsó végében a (K) robbanócsappantyú fekszik. A 60 (Z) gyujtótestbe helyezett (4) ágyazótest, melynek központos (1) gyujtólyuka van, hátsó részével a (K) robbanócsappantyút elől körülfogja. A (4) ágyazótest (4a) öblében görgőalakú, harántfuratos (1) vezető- 65 test fekszik. A (4a) üreg méretei olyanok, hogy az (1) vezetőtest minden oldalon szabad játékköz meghagyásával foglal helyet az üregben és ebben szabadon foroghat. Az (1) vezetőtestnek két oldalsó 70 (3) csapja a (4) ágyazótest hasítékaiban vezetődik; magasságuk úgy van megválasztva, hogy a (4) ágyazótest (7) kerületi része az üreg felületét (8)-nál érinti, azaz az üregben felfekhet anélkül, hogy 75 eközben az ágyazócsapok felfeküdnének. Az ütőszeg a gyújtó csúcsában, közvetlenül az (M) nyomómembrán mögött hosszirányban fekvő mellső (9) és a (4) ágyazótest (la) harántfuratában fekvő hátsó (2) 80 részből áll, mely alul csúcsban végződik. Nyugalmi helyzetben a (2) ütőszegrész a lövedék tengelyével szöget zár be úgy, hogy csúcsa (2—3. ábra) az (1) gyujtó-Jj uktól oldalt fekszik és a (la) üreg falá- 85 hoz támaszkodik. Ha azonban az (1) vezetótestet oly irányban lengetjük ki, hogy az ütőszeg (2) részének hossztengelye a (9) rész hossztengelyével összeesik, akkor a i.2) rész csúcsa a gyújtólyukba hatolhat. 90 Az ütőszeget vezető (5a) furat az (1) vezetőtest tömegét kettéosztja. A részek (s) súlypontjai a lövedéktengellyel szöget bezáró egyenesben fekszenek. A lövedékforgás folytán fellépő centriiugál erő ha- 95 tására a két (s) súlypont a forgási tengelytől, ill. a lövedéktengelytől lehetőleg távol igyekszik beállni. E törekvés folytán a vezetőtest akként leng ki, hogy az s—s súlytengely (4. ábra) a lövedék ten- 100 gelyére merőleges, amikor is a (2) lövedékrész a lövedék tengelyében és csúcsa az (1) gyujtólyuk előtt fekszik. A gyújtó működési módja a következő: A gránát kilövésekor az (1) vezetőtest, 105 mely a lövedék fekvő helyzetében kb. az 1. és 2. ábrák szerinti helyzetet veszi fel, a tehetetlenség folytán, kissé visszamarad, úgy hogy alsó (7) kerületi része a (4a) üreg (8) felületén fekszik (3. ábra), még 110 pedig akkora nyomással, hogy az (1) vezetőtest el nem foroghat, noha az (5) centrifugálcsap (1. ábra) a lövedékforigás hatására, a (6) rugó nyomása ellenében az (lb) kivágásból kilépett és így az (1) ve- 115 zetőtest felszabadult. Mindaddig, amíg a lövedék a gyorsulás hatása alatt áll, az (1) vezetőtest nem forog el. A lövedék-