116984. lajstromszámú szabadalom • Beömlőfej tisztító-, illetve osztályozódobokhoz

-égs? MAGYAR KIRÁLYI #EH» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 116984. SZÁM. X/a. OSZTÁLY. — H. 9218. ALAPSZÁM. Beümló'fej tisztító-, illetve osztályozódobokhoz. Maschinenfabriks-Actiengesellschaft jy. Heid cégr Stockerau (Ausztria) és Musil József igazgató Wien. A bejelentés napja 1933. évi november hó 25-ike. Az eddig ismert tisztító, illetve osztá­lyozódobok adagolását beömlő szerv végzi, mely csupán a gabona hozzávezetásére és a dob ágyazására való. A dobban fejlődő 5 port az esetek javarészében vagy egyálta­lán nem, vagy pedig a dob kiömlő végén, a helytálló felfogósüvegen elrendezett leszívóesatlakoztató csőtoldattal szívhat­ják le. Ez a leszívás annyiban hibás, 10 hogy a dobban, különösen a dob elején fej­lődő por az egész gabonaréteg fölött vonul el s így a por a dob kiömlő végén a már megtisztított gabonát még mindig ellep­heti. Használtak már a tisztító-, illetve 15 osztályozódob beömlő oldalán elrendezett leszívó csatlakoztató csőtoldatokat is, de ezeknek kiképzése és elhelyezése annyiban nem volt célszerű, hogy a dobból eltávozó por, mielőtt a leszívató vezetékbe jutna, 20 a betáplált gabonán volt kénytelen átvo­nulni. A gabona így szűrőként hatott és a por a gabonára lerakódott, míg a tiszta levegő a leszívató csőtolidatba jutott. Így egyrészt a bevezetett gabonát a már kivá-25 lasztott por itt is ellephette, másrészt a por szabad elvonulása meg volt akadá­lyozva. A szívólevegő áramának olyatn erősnek kell lennie, hogy a gabonát ne ragadja 30 magával és a gabonát a dob belsejében kifogástalanul portalanítsa. Az is nagyon kívánatos, hogy ne csupán a bevezetett gabonát figyeljük meg a dobba való eiter tése közben, hanem a por távozásakor is 35 megállapíthassuk, vájjon nem ragad-e gabonaszemeket magával. Az eddig isme­retes kiviteleknél sem a beáramló gabonát, sem a leszívó levegőáramot nem lehetett megfigyelni. A dobot vagy közvetlenül szíjtárcsával 40 forgatjuk, azaz a hajtótárcsa közvetlenül a dob tengelyén van vagy pedig kúpkerék­áttétellel. Ez utóbbi hajtási mód egyetlen eddig ismert megoldásnál sem vált be, mi­vel az egyik kúpkereket a másik kúpke- 45 réktől teljesen függetlenül ágyazzuk. Jól­lehet mind a dobot, mind az előtéttengelyt úgy iparkodtak ágyazni, hogy a fogak: egymással kifogástalanul kapcsolódhassa­nak, eddig ezt nem sikerült keresztülvinni, 50 mert az előtétet és a dobot nyers vasáll­ványon vagy ivedig faállványon ágyazták. Attól eltekintve, hogy a faállvány a fel­állítási liely hőmérsékletének megfelelően elhúzódott, a szerelés jósága mindig a szc" 55 relő ügyességétől függött. A fogak kapcso­lódása tehát gyakorlatilag nem volt kifo­gástalan, az erőszükséglet nagyon nagy volt és a kúpkerekek a kopásnak nagy mértékben ki voltak téve. 60 A találmánynak a fenti hátrányok ki­küszöbölése a célja. A mellékelt rajz a találmány szerinti beömlőfej példakénti foganatosítási alak­ját szemlélteti. 65 Az 1. ábrán a leszívó levegőáram az (a) nyíl irányában és a bevezetett gabona a (b) nyíl irányában halad. Mindkét ára­mot a beömlőfejen elrendezett (c) abla­kokon át figyelhetjük meg. Az ablaíkok 70 lehetnek pl. üvegből és helytállók, levehe­tők, illetőleg eltolhatók vagy billenthetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom