116972. lajstromszámú szabadalom • Szer trágyának, valamint alomnak emberi vagy állati ürülékből való előállítására, illetve pöcegödrök tartalmának kiszárítására és szagtalanítására

MAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS J 16972. SZÁM. X/e. (X/h.) OSZTÁLY. — T. 3864. ALAPSZÁM. Szer trágyának valamint alomnak emberi vagy állati ürülékből való előállítására, illetve pöcegödrök tartalmának kiszárítására és szagtalanítására. Tanács J.-né és társai cégr, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi december hó 21-ike. Egyes vidékeken kivételesen már megkísérelték az emberi ürüléknek trágyázásra való felhasználását, ez azonban, noha az emberi ürülék trágyázási célokra 5 kiválóan alkalmas anyagokat tartalmaz, a gyakorlatban nem tudott elterjedni, mert ezt meggátolta a kellemetlen szaga és nagy nedvességtartalma, vagyis a trágyáknál megkívánt raktározhatóság és 10 szórhatóság szempontjából kedvezőtlen halmazállapota. Ezért javasolták már az emberi ürüléknek gipszből, tőzegből és őrölt márgából álló hozaggal való keverését. Ez anya-15 gok közül a gipsz és a tőzeg a nedvességet vette fel, az őrölt márga pedig az anyagot szórhatóvá tette. E hozag alkalmazásával az egész anyag szagtalanná, szárazzá és keménnyé, illetve poriha-20 nyóssá, aziaz őrölhetővé, rafctározhatóvá és szórhatóvá vált. Ezzel a hozaggal kapcsolatban. továbbá már oly eljárást is javasoltak, mely szerint ezt a hozJagot magukba a (részben vagy egészen megtelt) 25 pöcegödrökbe adagolták vagy az üres pöcegödrök aljára rétegezték. A pöcegödör tartalmát, a hoziag hatása alatti kiszáradása és megkeményedés© után, felaprították, illetve porrá őrölték és trá-80 gvázásra használták fel. Egyébként a szóbanforgó hozagot a trágyázástól függetlenül, egyszerűen a pöcegödrök szagtalanítására ós szárítására is alkalmáziták. Ezzel ugyan egészségügyi saeanpontot 35 akartak követni, ezt azonban sem itt, séma a trágyázással kapcsolatban kellőképpen elérni nem tudták. Í0 45 A találmány az egészségügyi szempont tökéletes érvényesítését célozza és ezért az emberi ürülék bakteriológiai vizsgálatából indul ki, mely azt eredményezte, hogy az emberi ürülék egyrészt trágyázása szempontból hasznos, ú. n. edafonbakteriumokat (talajbakteriumfajtákat), másrészt azonban fertőző betegségek bateriumiait (pl. a vérhas és tifusz kórokozóit) is tartalmazza. Ezért a találmány szerint az ismeretes, fent említett hozagot, fertőtlenítő szerekkel is keverjük. Az említett hozaganyagokon kívül meszet is alkal- 50 máztak már avégből, hogy az az emiberi ürülék nagy nedvessógtartalmánlak eigyrészét felvegye; a mész ugyan bizonyos fertőtlenítő hatást is fejt ki, ez azonban a szóbanforgó célra nem elegendő. Ezért 55 a találmány értelmében, a mész helyett vagy mellett egyéb, hatékony fertőtlenítőszereket, különösen vasszulfátot ós/viagy ká liumhiperman gánt alkalmazunk. A vasszulfátnak még az az előnye, hogy 60 egyúttal a növény életképességéhez szükséges vastartalmat is ad és ia szag'talaiiításhoz is hozzájárul. A találmány további célja, hogy a trágya szórhatóságának elérésére az eddigi 65 hozagoknál (őrölt márgánál) hatékor nyabb, könnyebben hozzáférhető, illetve olcsóbb anyagokat alkalmazhassunk. Erre a célra, beható kísérleteim eredményeképen, különösen a faszénpor bizonyult elő- 70 nyösnek. A faszén likacsos szerkezeténél fogva jó és gyors vízelvonó és mint karbonizáló szer a talaj tápanyagaihoz is hozzájárul. Kísérleteim szerint a faszén-