116964. lajstromszámú szabadalom • Hangszer

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116964. SZÁM. ix/d. OSZTÁLY. — S. 13971. ALAPSZÁM. Hangszer. Simsolics Károly zeneszerző (cipész), Balatonfőkajár (Veszprém megye). A bejelentés napja 1935. évi július hó 6-ika. A találmány pengető üzemű húros kézi­hangszier. Az ismert ilyen fajtájú hang­szerek, pl. a gitár, lant, bandzso stb. mind többhúrosak és a különböző magasságú 5 hangok fogása a hangszer nyakának kü­lönböző helyein történik. Kezelésük en­nélfogva hosszas gyakorlatot és jelenté­keny kézügyességet kíván, ami szélesebb néprétegekben való elterjedésüket meg-10 akadályozta. A találmány szerinti hangszerekkel az ismert pengetőhangszerekkel szemben cél­szerűen egyhiirois és különleges kiképzése folytán rajta a különböző magasságú 15 hangok fogása teljesen azonos és semmi­nemű különös kézügyességet nem kívánó módon történik. Mindez a találmány sze­rinti hangszer könnyű, hosszabb gyakor­latot nem igénylő kezelését és ezáltal a 20 hangszernek széles elterjedtségét teszi le­hetővé, ami viszont rövid idő alatt ha­zánk népi zenekultúrájának jelentékeny emelkedésére és a néplélek további mű-Vészi kifinomodására vezethet. A talál -25 mány szerinti fenti előnyöket azzal érjük el, hogy a hangszernek legalább egyik húrját vagy húrjait mindkét végükkel a hangtesthez képest elmozgatható tolóká­hoz erősítjük. 30 A találmány szerinti hangszer egy fo­ganatosítás] alakját az alantiakban a csajtolt rajzzal kapcsolatban példaképen isimertetjük. A rajz a hangszer vázlatos távlati képét mutatja. 35 A hangszer két főrésze a pl. 35 cm, át­mérőjű és 6 cm magas, hangszerfából finoman, vékonyra kidolgozott egyszerű dobalakú (1) hangtest és az ennek lyukain tologatható (2) tolóka. A hangtest a he­gedűhöz hasonlóan hanggerendával, fedő- 40 és alaplapját egymással összekötő hang­vesszőkkel és a fedőlapon kivágott hang­résekkel van ellátva. Ezeken kívül azon­ban elvan még látva a hangtest a tolóka befogadására való, fentemlített két lyuk- 45 kai is, melyek a dobalakú hangtest pa­lástfelületének (kávájának) két, egymás sal átellenesen szemben fekvő helyén van­nak kivágva és olyan méretűek, hogy a tolókarúd azokon át könnyen, de ponto- 50 san járjon. A tolóka pl. 160 cm hosszú, négyszögletes keresztmetszetű, keményfa (2) rúd, melynek egyik (2a) vége a he­gedű kulosházáihoz és fejéhez hasonlóan van kialakítva, míg másik végén a húr- 55 tartó (2b) pecek van helyezve. A (3) húr a tolókán a (2b) pecek ós a (2a) kulcsház­ban elhelyezett (4) kulcs között van kife­szítve, mely utóbbi annak hangolására való. A (3) húr a hangtest fedelén elhe- 60 lyezett (5) nyerget érinti s azon a tolóka mozgatásakor könnyen csúszik. A hangszer használatakor az (1) hiang­tesitet térdünkre fektetjük és a húrnak a (2 b) pecek és az (5) nyereg közti darab- 65 ját jobbkezünk hüvelykujjával, ill. az arra erősített celluloid gyűrűvel penget­jük. A pengetett húrrész hosszát ós így a hang magasságát a tolókának balkezünk útján történő mozgatásával változtathat- 70 juk. Az egyes hangoknak megfelelő to­lókahelyzetekiet a hangszer hiasználatániaik további egyszerűsítése érdekében a toló­kán meg is jelölhetjük. E (2c) jelek mu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom