116937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinematografiai felvételek készítésére

MAGYAR KIRÁLYI #ög% SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 116937. SZÁM. IX/h. OSZTÁLY. — T. 5729. ALAPSZÁM. Eljárás kinematografiai felvételek készítésére. Tobis Tonbild-Syndikat Aktiengesellschaft cég- Berlin-ben. A bejelentés napja 1936. évi május hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi február hó 17-ike. A mozgófényképek felvételének olcsóbbá tételére és egyszerűsítésére oly eljárásúikat alkalmaznak, amelyek visszvetítés elnevezésen ismeretesek és melyek-5 nek lényege az, hogy a felveendő jelenet összességében nem igazi tárgyakból áll hanem a jelenetnek csak egy-egy része reális, míg ellenben maga a többi része csak képekből áll. Hogy mely rész áll ter-10 mészetes tárgyakból és mely rész képekből, esetről-esetre a közelebbi körülményektől függ. Hogy egy gyakran ismétlődő példát említsünk, arra utalunk, hogy pl. a jelenet 15 előterében lejátszódó cselekményt- valóban eljátsszák, míg a hátteret pl. tájékot, utcai jeleneteket és más eféléket képekkel pótolják. Az eljárás haszna különösen akkor válik szembeötlővé, ha az illető hát-20 térnél nehezen hozzáférhető vagy távoli tájról, ill. jelenetről van szó, amelyeknek felhasználása az illető jelenetre nézve ugyan feltótlenül szükséges, azonban azokról gazdasági vagy műszaki okoknál 25 fogva el kell tekintenünk. Ez esetben az illető tájról, ill. jelenetről felvételt készítünk és ezt a felvételt mint valóságos vagy virtuális képet kombináljuk a tulajdonképeni felveendő cselekménnyel-80 E példából már látható, hogy az ismertetett eljárásnál akár álló, akár pedig mozgóképekről is lehet szó. A nagy és számos előny mellett a felvétel e módjának különböző hátrányai 35 is vannak, amelyek eddig útját állták a visszavetítós messzemenő felhasználásának. így pl. a kép nagysága egyrészt a használt optika, másrészt a vetítőkészülék és képfelület közti távolság által' adott és csak akkor változtatható meg, 40 ha vagy a távolságot változtatjuk meg, vagy az objektívet kicseréljük. Azonban a távolságnak említésre méltó megváltoztatsa nagy technikai és térbeli nehézségekbe ütközik, különösen hangosfilm- í5 felvételeknél, ahol mindig nagyterjedelmű és súlyú hangmentesen elzárt készülékekről van szó. Másrészt az objektíveknek jelenet közbeni kicserélésié kizárt dolog. 50 Azonban fontos előfeltétele az ily felvételeknek, hogy az előtérben lejátszódó cselekmény, ill. a személyiek vagy tárgyak, amelyek e cselekményhez tartoznak, a jelenet többi részeihez, pl. a hát- 55 térhez képest helyes és megfelelő méretarányúak legyenek. Ez a méretarány, valamint az egyes részek közti perspektíva gyakran nemcsák minden jelenetváltozáskor, hanem a jelenet folyamán is 60 változik. Tehát ez esetben a kép nagyítását jelenetközben kellene állandóan változtatni, ami a megnevezett műszaki nehézségekbe ütközik. Ugyanez, oknál fogva lehetetlen továbbá bizonyos sziük- 65 séges hatásokat, mint pl. az előtérbeli cselekménynek a vetített képjelenetekhez képest viszonylagos, járulékos mozgását a kép méretváltozásával elérni. A találmány megszünteti a felsorolt 70 nehézségeket. A találmányi gondolat érteiméiben a háttér vetítésére nem használunk, úgy mind eddig változtathatatlan gyújtótávolságú objektívet, hanem a gyujtótá- 75 volságot változta tihatóvá tesszük. 1ié-