116905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új oxiketon-észterek előállítására

2. példa. 1 rész tesztoszteronnak 4 rész piridinbeii való oldatát 2 rész n-vajsavanhidriddel 1 y2 órán át olajfürdőn 125°-ra hevítjük. Azután 6 vizet adunk hozzá és hosszabb ideig állni hagyjuk, miközben kristályosodás áll be. A kristályos tömeget leszívatjuk, vízzel utánamossuk és foszforpentoxid felett megszárítjuk. Hexánból vagy higított me-10 tanolból átkristályosítunk és így a 111—• 113° olvadáspontú tesztoszteron-n-butirátot finom, könnyen összebogozódó tűk alakjában kapjuk. 3. példa. 15 1 rész tesztoszteront; 3 rész száraz piridiinben oldunk és 2 rész izo-vajsav-anhidriddel 2Va órán át 125°-ra hevítjük. Azután az egészet meleg vízbe öntjük és kevéssé összekavarjuk, mire már rövid idő multán KO kristályosodás áll be. Ezuiián leszivatunk, vízzel utánamosunk és foszforpentoxid felett szárítunk. Hexánból vagy higított acetonból való ájtkristályosítás után a 134—136° olvadáspontú tesztoszteron-izo-25 butirátot durva tűk alakjában1

kapjuk. 4. példa. 1 rész tesztoszteronnak 3 rész száraz piridinben való oldatához hidegben lrész n-valériánsav-kloridot adunk és az egé.30 szet hosszabb ideig szobahőmérsékleten tartjuk. Ezután a részben megmerevedett tömeget erősen higított kénsavba öntjük, kiéterezünk és az éteres oldatot higított kénsavval, szódaoldattal és vízzel mossuk. 35 Az éteres oldat bepárlási maradékát hexánból és higított acetonból átkrisíalvosítjuk és így a 109—111° olvadáspontú tesztoszteron-n-valeriánsav-esztert kapjuk. Valeriánsav-klorid helyett más vaie-40 riánsav-halogenidet, pl. -bromidot is használhatunk. Hasonló módon állítjuk elő a 138—139,5° olvadáspontú izo-valeriánsaveszíert is. 5. példa. 45 Egyenlő mennyiségű tesztoszteront és kaprinsavat nitrogénlégkörben órán át 200°~ra hevítünk. Azután az egészet éterben felvesszük, az éteres oldatot szóda -oldattal és vízzel mossuk és bepároljuk. 50 A rövid ideig tartó állás után kikristályosodó maradékot abszolút vagy \ izes metil -alkoholból átkristályosítjuk és így az 55--57° olvadáspontú tesztoszteron-kaprinsavesztert kapjuk. 6. példa. 55 1,44 g tesztoszteront abszolút piridinben oldunk és ehhez az oldathoz lassanként 1,0 g benzoilkloridot adunk. A reakcióke ver éket több órán át állni hagyjuk, azután higított kénsavba öntjük, ki- 60 éterezzük és az egyesített éterkivonatokat ismételten higított savval, higított lug-„ gal és végül vízzel mossuk. A megszárított éteres oldat maradékát hexánból való átkristályosítással és/vagy nagyfokú vá- 65 kulimban végzett szublimálással tisztítjuk és így a 198—200° olvadáspontú U'sztoszteron-benzoátot kapjuk. 7. példa. 0,5 rész dehidrotesztoszteront 15 rész 70 száraz piridinben és 5 rész propionsavanhidridben IV2 órán át kb. 100°-ra hevítünk, miközben az oldat majdnem színtelen marad. Azután az egészet vízbe öntjük és némi ideig állni hagyjuk, miközben azon- 75 nal kristályosodás áll be. A kristálytömeget leszívatjuk, vízzel utánamossuk, foszforpentoxid felett megszárítjuk, mire hexánból való átkristályosítás után a 120—121" olvadáspontú dihidrotesztoszte- 80 ron-propionátot- adja. Piridin helyett ugyanilyen előnyösen más tercier bázisokat, így pl. dimetilanilint is használhatunk. Teljesen megegyező módon kapjuk pl. 85 a vajsavesztert, valamint a n-valeriánsavesztereket is. Hasonló módon állíthatjuk elő pl. a 165—166° olvadáspöntú androsztan-3-on-17-transz-ol-hexahidrcbenzoátot és a 136—137" 90 olvadáspontú androsztan-3-on-17-eisz-olhexahidrobenzoátot is. Szabadalmi igények: 1. Eljárás az androsztan-3-on-17-ol típusához tartozó telített vagy telítetlen oxl- 95 ketonok új esztereinek előállítására, azzal jellemezve, hogy ezeket az Dxiketonokat olyan több, mint 2 szénatomii acilező szerekkel hozzuk össze, melyek az acilezést végző csoport mellett só- 100 képző vagy ilyenné átalakítható csoportot nem tartalmaznak. 2. Az 1- igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kiindulási anyagokat olyan zsírsavas 105 acilező szerekkel hozzuk össze, melyek savroaradéfca 3—10 szénatomot tartalmaz. Pallas nyomda. Builnpen