116896. lajstromszámú szabadalom • Könyvelési eljárás

mindazokat a szeleteket, melyek jobboldali I jelzésű, vagyis az 1—4 folyószámú tételekkel kitöltött, jobboldalt I jelű laprészt. 5 Az 1. .folyószárnú tétel két aláhúzott •adatot tartalmaz, melyekről a segédnek (rögzítést végző egyénnek) tudnia kell, hogy az első helyen álló ,.Pénztárszla" a II jelű „Főkönyv tartozik" nyilvántartó 10 gyűjtő „Pénztárszla" nevű könyvelési lapjára a második helyen álló „Tőkeszla" a III jelű ,.Főkönyv követel" nyilvt. gyűjtő „Tőkeszla" nevű könyvelési lapjára tartozik; ennek megfelelően az 1. 15 folyószámú tételes szeletekből még csak a (jobboldalukon) II és III jelzésűeket kell elkönyvelni, a IV, V és VI jelzésűek feleslegesek, ezeket a segéd a kontroll bcfejeztéig — pl. talpas szögre tűzve — 20 félreteszi. Most a II nyilvt. gyűjtő regiszterében kikeresi, hogy a II nyilvt. gyűjtőben hol van a „Pénztárszla" s ide berögzíti a II jelű szeletet, azután a III nyilvt. gyűjtő regiszterében kikeresi, 25 hogy a III nyilvt. gyűjtőben hol van a „Tőkeszla" s ide berögzíti a III jelű szeletet. Ugyanígy jár el a többi (2, 3, 4) folyószárnú tételekkel kitöltött szeletekkel is. 30 Láthatjuk, hogy ezt a munkát már igen kis intelligenciájú egyén is elvégezheti, mert hiszen az olvasáson kívül legfeljebb annyit kell tudnia, hogy a jelen példánál összesen hat nyilvántartó gyűjtő 85 mindegyikében milyen számlák, rovanesok vagy nyilvántartások vezettetnek. De még megbízhatóbbá és gondolkozás nélkülibbé tehető ez a munka, ha a tételeket szerkesztő szakértő könyvelő a tétel 40 első leírásakor, pl. az I. ábra (14) rovatába, vagy a (13) rovat aláhúzott adatai mögé (4. ábra) maga jegyzi be azoknak a nyilvántartó gyűjtőknek a (római) számait, melyekbe az illető tétel könyvelendő. 46 Ilymódon a segéd az I jelű szelvényeknek vagy lapoknak a „Napló"-ba való gyűjtése után megmaradó szeletek (13) vagy (14) rovatában lévő római számokból megállapítja, hogy a megmaradt (tételen-50 ként öt-öt) szelvények közül melyek könyvelendők el, t. i. azok, amelyeken a (13) vagy (14) rovatbeli római számok egyike azonos ugyanezen szelet jobboldali római számával; vagyis pl. az 1. folyó-55 számú tétel megmaradt öt szelete közül könyvelendőkként félreteszi a jobboldalt II és III számú szeleteket [mert ezek a számok az 1. ábra szerint a (13) vagy (14) rovatban megvannak], a IV, V, VI számit szeleteket ellenben, mint nem könyvelen- 60 dőket külön gyűjti, pl. talpas szegen, a későbbi kontroll befejeztéig. Ugyanígy jár el a többi tételek szeleteivel is. A négy folyószárnú tétel esetén pl. már az összes szeletek elkönyvelendők. A köny- 65 velendő szeletek közül azok, amelyek jobboldali II jelűek, az ugyanilyen II jelű (a jelen esetben „Főkönyv tartozik") nyilvt. gyűjtőbe, a III jelű szeletek a III jelű „Főkönyv követel" nyilvt. gyűjtőbe 70 és így tovább könyvelendők. A segéd tehát a szeleteket először jobboldali római számaik szerint osztályozza, azután pl. a II számú szeletek egyikét előveszi, a II számú nyilvt. gyűjtő („Fő- 75 könyv tart.") regiszterében megnézi, hogy melyik könyvelési lapon van a „Pénztárszámla" s erre a lapra ragasztja be a szeletet. Ugyanígy járunk el a többi II számú szelettel s megfelelően a többi, más 80 római számú szeletekkel. (Itt jegyezzük meg, hogy terjedelmes könyvvezetés esetén az egyes nyilvt. gyűjtők több algyüjtőre oszthatók fel, úgy, miként eddig is pl. a rovancsokat stb. gyakran több 85 könyvben vezették.) A kontroll céljaira egy az éppen elkönyvelt tételek folyószámait tartalmazó számsort, pl. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 90 feltüntető kontroli-lapot használunk s előbb az (I) „Napló" gyűjtőt ellenőrizzük, melyben minden tétel (jobboldalt I jelű szelete) kell. hogy benne legyen. A „Napló" tételeinek folyószámait a kon- 95 troli-lapon pl. aláhúzással „lepipáljuk"; ha ennek befejeztével a kontroll-lap egyik száma még lepipálatlan lenne, az illető tétel I jelű szelete eltévedt s ezt a szeletet elsősorban a talpas szögre tűzött sze- 100 letek, azután a berögzített szeletek között kell keresni, esetleg egy tartalékba vagy külön készült szelettel pótolni. Ezután a (II) „Főkönyv tartozik" nyilvt. gyűjtő számlalapjaira legutóbb berögzített szele- io5 tek folyószámait ugyanezen kontroli-lapon, de más jelzéssel, pl. vesszővel pipáljuk le s így ellenőrizzük ugyanazon kontroli-lapon, de más és más jellel a többi nyilvt. gyűjtőbe könyvelt szeleteket s végül a no talpas szegre félretett, nem könyvelendő szeleteket is. Végül tehát helyes könyvelés esetén a kontroll-lap minden számánál — a jelen példa esetén — hat kontrolljelnek kell lennie. 115