116883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többrétegű szövetek kezelésére és ezen eljárással készített fehérneműáruk

Egyenletes impregnálás biztosítására alkalmazható valamely gép vagy más meg felelő szerkezet is. Példának okáért a szövetet normális viszkózaoldatba márthat-5 juk, amelyik közelítőleg 4% cellulózát tar talmaz és azután, amíg még nedves, kénsav vizes oldatán vezetjük át, amelynek a koncentrációja kb. 6 súlyszázalék. A cellulóza ily módon kicsapódik a szövet tO rostjaiban ós rostjai körül. A szövetet ezután. tiszta vízben öblítjük a feles savnak mosás útján való eltávolítása céljából, továbbá oly fürdőn vezetjük át, amely nátriumszulfidot kb. 1.5 súlyszázalékos vizes 15 oldatban tartalmaz. Ez a művelet a kénsavnak fenti behatása folytán a viszkózán keletkezett szulíitok feloldására szolgál. A szövetet tiszta vízben újból alaposan öblít jük, amíg a tisztátalanságoktól 20 teljesen mentessé nem vált és azután szárítjuk a kívánt szélességben. Ebben az esetben, valamint a cellulóza rézammoniumos oldatának esetében, a cellulóza a Szövet fonalaiban ós fonalai körül csapó-25 clik ki olymódon, hogy az egyes fonalak rostjait egymással, továbbá az, egyes fonalaikat keresztezési pontjaikon egymással összeköti. A 2. és 3. ábrán (1) a fenti módon kezelt betét ós a 3. ábrán (2) a cellu-30 lozaréteg. A fonalak a 2. ábrában ábrázolt számos keresztezési helyen a fent ismertetett módon egymáshoz kapcsolódnak. Azt találtuk, hogy a fent ismertetett 35 művelet az anyagnak összehúzódási és megnyúlási hajlamát annak kezdeti állapotához képest csökkenti, azonban az öszszehúzódást és a megnyúlást rendszerint csak úgy lehet nagyobb mértékben kikii-40 szöböllni, ha e kezelést a szövetben a, fonalak rostja közötti teljes kapcsolódásnak és a Kereszteződő fonalak közötti teljes kapcsolódásnak biztosítása ós egy vékony cellu lozar étegno k a fonalakon és a 45 fonalak körül való képződése céljából megismételjük. Azt találtuk, hogy e célok eléréséhez a fent megadott oldatokban való három merítés szükséges. Azonban tekintettel további műveletekre, melyeket 50 alább ismertetni fogunk, nem mindig szükséges a fenti műveletnek teljes mértékben való végrehajtása, abban az esteitben, hogyha a továibbi kezelés szintén az összehúzódás és megnyúlás kívánt meg-55 szüntetése értelmében hat. Miután az anyagot ilyen módon kezeltük. a betétnek aszerint, amint szükséges, egyik vagy mindkét oldalát valamely .gyantaszerű melegen plasztikus anyag hatásának vetjük alá. Olyan gyamtaszerű 60 anyagot kell alkalmaznunk, amelyik a víz forráspontjánál nem lágyul meg anynyira, hogy tapadási tulajdonságait elveszítené, amely azonban a vasalás hőmérsékletén, pl. 120 és 150 C° közötti hőmér- 65 sékleteken meglágyul, úgyhogy az anyag a mosás utáni minden vasalási művelet után az eredeti merevségéhez hasonló merevséget vesz fel. A „thermoplasztikus gyantaszerű anyagok" kifejezést a leírás- 70 ban és igényekben oly termékek megjelölésére használjuk, amelyeknek állapota kémiailag eléggé stabilis, hogy thermoplasztikus tulajdonságaikat a vasalás hőmérsékletének többszöri alkalmazása foly- 75 tán sem veszítik el. Különböző gyantaszerű vegyületeik ismeretesek, amelyek ilyen tulajdonságúak, pl. a következő csoport bizonyos gyantáit alkalmazhatjuk, amelyek ilyen tulajdonságúak: polivinil- 80 gyanták, polisztirolgyanták, polialkoholok és többázisos savak kondenzációjából származó gyanták, karbamid és formaldehid kondenzációjából származó gyantáik, tiokarbaimid és formaldehid kondenzációjá- 85 ból származó gyanták, aromás szulfamidek és formaldehid kondenzációjából származó gyanták és más effélék, plasztiíikálószerek adagolásával vagy anélkül. A polivinilgyanták különösen alkalmasak, 90 tekintettel arra, hogy színtelenek. E gyanták a következők: „Vinilit A" (amely a vinillaeetátnak egy polimer je). Olvadáspont ja kb. 65 C°. Színe nem változik hő behatására, azonban 95 gyantasav vagy alkáli hatására, amelyeket a mosásnál gyakran alkalmaznak, káros változást szenved, oly mértékben, hogy tapadási tulajdonságai romlanak. „Vinilit H" (mely a vinilklorürnek és 100 a vinilacetátnak kopolimerje). Olvadáspontja lényegesen 120 C° között van és a mosásnál használt sav vagy alkiali nem támiadja meg, azonban színét hő hatására megváltoztatja a gyártásnál vagy a mo- 105 sás utáni vasalásnál alkalmazott hőmérsékleten, „Vinilbenzol" (vagy polimerizált feniletilén, amely ugyanabba a családba tartozik, mint a vinilit, azzal a különbséggel, 110 hogy a fenil a klorürt vagy az acetátot helyettesíti). Olvadáspontja 150 C°-nál magasabb. A mosásnál használt sav vagy alkali nem támadja meg káros módon é« színét hő hatására nem változtatja meg. 115 Mivel kívánatos a betét és az ezt boritó szövetréteg vagy rétegek között állandó kapcsolódást biztosítani, 120 C° hőmiérsék-