116882. lajstromszámú szabadalom • Katalizátortest a vízgázreakció foganatosításhoz és eljárás annak előállítására

2 116882. alá csökkenteni. Az üzemhőmérsékletnek a vízgázreakcióhoz, 400 C°-ra és ennél alacsonyabbra való csökkentése következ­tében a hőveszteségek továbbá oly cse-5 kélyek, hogy azokat a felszabaduló reak­cióhő fedezi, járulékos hőmennyiségek tehát nem. szükségesek. Megjegyezzük, hogy alkáliákkal aktivált vasoxidhidrátnak alaktestek alakjában 10 való alkalmazása a vízgázrefkció fogana­tosításához önmagában véve már ismere­tes. Ezeket az eddig ismeretes alakdara­bokat azonban a porózusság elérése végett hevítéssel utókezelésnek kellett alávetni, 15 ami a találmány szerinti alakdarabokinál nem szükséges. Az alakdarabok képzésé­nél új az, hogy vízielvonó hatású kötő­anyagot, mint pl. cementet alkalmazunk, valamint az, hogy az alalkdarabokat forgó 20 alapon felülről való nyomás nélkül kér pezzük ki, miáltal azok hő vagy máseféllé­vel való utókezelés nélkül is nagy szilárd­ságúak és porozitásúak lesznek. Hasonló­képen új az is, hogy az aktiváló anyago-25 kat a már kész alakdarabokba áthatással kebelezzük be. Az alkáliákkal aktivált vasoxidhidrútból álló ismert alakdarabok­kal azonban nem lehetett a vízgáz,reakciót oly alacsony hőmérsékleteken foganatosí-30 tani, mint a találmány szerinti alakdara­bokkal. A katalizátortest előállítását a követ­kező foganatositási példa kapcsán ismer­tetjük: 35 20 rész cementet, 70 rész gyepvasércet és 10 rész szódát szárazon, lazán össze­keverünk. Ezután e kjaverékhez annyi vizet adagolunk, hogy a massza formál­hat ó legyen. Ezután pl. szalagsajtó vagy 40 pedig a masszának egyszerű felosztása útján oly méretű egyes darabokat állí­tunk elő, hogy a forgódobban vagy pedig a forgó tálon képződött alakdarabok a kívánt nagyságúak és pl. forgástest, elő-45 nyösen gömbszerű alakúak legyenek. Az a lakd arabok megkeményedése a forgó dobban vagy pedig a forgó tálon történő kezelésnél hamarosan beáll, még pedig oly mértékben, hogy hővel vagy máseffé-50 lével való utólagos kezelés már nem szükséges. Adott esetben az alakdarabo­kat a teljes lekötés megtörténtéig raktá­rozzuk. A találmány jelentőségéének megvilá-55 gítására a következő, számadatokkal alá­támasztott fejtegetések alkalmasak. Az üzemhőmórsékletnek az új katali­zátortestek különleges tulajdonságai által lehetővé tett 400 C°-ra való lecsökkentése a gáznak azonos végső szénmonoxidtar 60 talma mellett, tekintélyes gőzmegtakarí­tással jár. Ha például a következő össze­tételű vízgázból indulunk ki hidrogén 50% széndioxid 4% szénmonoxid 40% nitrogén 6% 65 és ezt vízgőzzel keverve a vízgázreakció­nak alávetjük oly módon, hogy végter­mékként 1% szénmonoxidtartalmú gáz keletkezzék, úgy ennek az eredménynek eléréséhez a következő üzemhőmérsókle- 70 teknél az alábbi gőzmennyiségek szüksé­gesek: 400 C° 2,03 kg gőz pro norm. m3 vízgáz 500 C° 4,56 „ „ „ 550 C° 6,42 „ „ „ „ „ „ 75 Ha mind a három fentemlített üzem­hőmérsékletnél a vízgáz normálköbméte­rére számított azonos mennyiségű például 2,03 kg vízgőzt használunk, úgy • végter­mékekként az alábbi szénmonoxidtar- 80 talmú gázokat kapjuk: 400 C° 1,0% CO 500 C° 2,5% CO 550 C° 3,3% CO Ebből látjuk, hogy jelentős műszaki ha- 85 ladás van abban, hogy oly kontaktus­anyagot létesítettünk, mely a vízgázreak­ciónak 400 C°-on vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten való gyakorlati foganato­sítását teszi lehetővé. 90 Szahadaim i igények: 1. Katalizátortest a vízgáz-reakció foga­natosítására, mely vasvegyületet és aktiváló hatású anyagot, pl. alkálive­gyületct tartalmaz cementtel szilárdí- 95 tott elegyben, ázzál jellemezve, hogy a cement mennyisége a katalizátortest összsúlyának ötödrésze. 2. Az 1. igénypontban védett katalizá­tortest foganatositási alakja, melyet 100 az jellemez, hogy alkálivegyületeknek pl. alkálikarbonátoknak, aktivátor­ként való használatánál ezeknek mennyisége a katalizátortest össz­mennyiségének legalább 5%-a. 105 3. Eljárás az 1—2. igénypont szerinti ka­talizátortest előállítására, melynél a vasvegyületet az aktiváló hatású anyagokkal és a kötőanyaggal víz je­lenlétében laza formálással, pl. forgó no dobban vagy forgó tányéron, golyókká alakítjuk és közönséges hőmérsékleten

Next

/
Oldalképek
Tartalom