116881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szódaoldattal foganatosított kilúgozással nátriumalumináttá való feldolgozáshoz alkalmas kalciumaluminát előállítására
2 116881. fennti esetben 100 rész nyersanyagra 95, illetve 178.6, illetve 650 rész mészkövet alkalmazunk és e megnövelt CaO-adalék esetében az őrölt zsugorítása termékből 5 96%, illetve 84%, illetve 78% kilúgozási hozadékot kapunk. A fennti példákban tehát a találmány szerint tekintetbevettük a nyersanyagok Fe2 Os és Tí02 tartalmát is. Ha ezt nem 10 tesszük, úgy a hozadék a dalmát bauxitnál 96%-ról 87%-ra, míg az orosz bauxitnál (melynek Fe^Os-tartalma csekélyebb) 84%-ról 81%-ra esik. A fennti példákból kitűnik, hogy a tata lálmány szerint a CaO AhOa, 2 CaO SiOs, 2 CÍAM-,0, és CaO TiOs vegyületek képzéséhez szükséges elméleti CaO mennyiségen felül adagolandó mészfölösleg egy exponenciális függvény szerint változik a 20 nyersanyagok SiOs-tartalmával, mimellett ez az összefüggés megközelítőleg a C = S\* — 1 képlettel fejezhető ki, ahol 1 C a találmány szerint 100 rész nyersanyagra adagolandó mészfölösleget, S pe-25 dig a nyersanyag százalékos SiOa tartalmát jelenti. E képlet az adagolandó mészfölösleg értékét — a nyersanyag minőségétől és egyéb körülményektől függően — kb. + 20% pontossággal adja meg. 30 Minthogy olyan bauxitokat és hasonló nyersanyagokat is ismerünk, melyek vasoxid- és titánoxidtartalma nagyobb mint azoké, melyeket a példa keretében említettünk, a kilúgozási hozadék tekinteté-35 ben még nagyobb különbségek mutatkozhatnak, ha a vas- ós titántartalmat nem vesszük tekintetbe. A találmány szerinti eljárás gyakorlati foganatosításánál előnyösen úgy járunk 40 el, ha a találmány értelmében számítolt * nyersanyagokat finom elosztásban és bensően összekeverve brikettekké formáljuk, melyeket azután aknakemencóben alkalmas módon hevítünk, hogy a reakciónak 45 szilárd fázisban való foganatosítására szükséges hőfokot elérjük. Ajánlatos a brikettezéskor a brikettekhez ismert módon szenet adagolni, hogy a fűtést e szén elégése útján foganatosíthassuk. 50 A reakció befejeztével a briketteket porítjuk és önmagában véve ismert módon, a nátriumaluminát előállítása céljából szódaoldattal kilúgozzuk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás szódaoldattal foganatosítandó 55 kilúgozással nátriumalumináttá való feldolgozáshoz alkalmas kalciumaluminát előállítására, melynél 1%-nál több SiOa-t tartalmazó bauxitot vagy egyéb alumináumoxidtartalmú nyersanyagot 60 CaO-al, ill. 0a.C03 -a,l hevítünk, azzal jellemezve, hogy a nyersanyagokhoz adagolandó mészrnen n y iséget a CaO Al?Os ós 2 CaO SiO. vegyületek képzéséihez elméletileg szükséges meny- 65 nyiség fölé emeljük. 2. A 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy az elméletileg szükséges mészmennyiségen felül oly mészfelesleget 70 adagolunk, amennyi kb. a C = S',' —1 képlet alapján kiszámított mennyiségnek felel meg, amelyben a C 100 sr. nyersanyagra adagolandó mészfelesleget CaO-ban, S pedig a nyersanyag 75 százalékos SiOs-tartalmát jelenti. 3. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy kb. 10% SiO--tartalmú nyersanyagoknál annyi mészmennyiséget alkal- 80 mázunk, mely 50%-kai nagyobb az elméi étinél, kb. 50% SiOa-tartalmúáknál pedig az elméleti mennyiség négyszeresét alkalmazzuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében 85 védett eljárás foganatosítási módja* melyet az jellemez, hogy a 2. vagy 3. igénypontban megadottak alapján számított mészmennyiségen felül még anynyi további mészmennyiséget adago- 90 lünk, mely elegendő ahhoz, hogy a nyersanyag vas- ós titántártalmával a 2 CaO FeaOa és CaO TiO* vegyületeket képezze. 5. Az előző igénypontok bármelyikében 95 védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a nyersanyagot finoman porítva, szénnel bensően összekeverve, brikettekké formáljuk, ezeket aknakemencében saját széntar- 10 talmuk segélyével a reakciókhoz szükséges hőmérsékletre hevítjük, majd aprítás után ismert módon szódaoldattal nátriumalumináttá dolgozzuk fel.
