116841. lajstromszámú szabadalom • Hőfogyasztásmérő fűtőtestekhez, melegvízvezetékekhez stb.

Megjelent 1937. évi szeptember hó í-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116841. SZÁM. IL/H. OSZTÁLY. — B. 13496. ALAPSZÁM. Hőfogyasztásmérő fűtőtestekhez, melegvízvezetékekhez, stb. Brun Oscar Constantin mérnök, Kopenhága. A bejelentés napja 1936. évi jnlins hó 24-ike. Dániai elsőbbsége 1935. évi julius hó 24-ike. A találmány olyan hőfogyasztásmérő, melynél a hőkicserélőtestlti, pl. fűtőtest­tel (radiátorral) vagy melegvízvezetékkel hővezető kapcsolatban lévő mérőtartály-5 ban mérőfolyadék van, amely a hő hatá­sára elpárolog ós ilymódon a hőfogyasztás mértékét adja. A találmány abból indul ki, hogy az ismeretes, ilyenfajtájú hőfo gyasztásmérők még legjobb kivitelükben 10 is állandóan elégedetlenségre adnak okot azért, mert a mérőberendezések adatai még rendes üzemi viszonyok mellett sem tökéletesen megbízhatók. A találmány célja az ilyen hőfogyasztasniérők olyan 15 javítása, hogy az, említett hátrányokat ki­küszöböljük és így a mérés eredménye he­lyesebb legyen. Azt találták, hogy az ismert hőfogyasz­tásmérők megbízhatatlanságának legfon. 20 tosabb okai, hogy — ha a mérőtartály üvegből készült, ami általában így van — a mérőtartály előállításánál annak belső felületén finom repedések (hajszálrepedé­sek) keletkeznek, amely repedések mentén 25 a mérőfolyadék a mérőtartály pereméig vagy azon túl is felkúszhat és így ellen­őrizhetetlen, külön párolgást okozhat, to­vábbá, hogy a mérőfolyadék nemcsak ak­kor párolog el, ha a hőkicserélőtestet, 30 amelynek hőfogyasztását akarjuk felje­gyezni, felmelegítjük, hanem akkor is, ha az hideg, úgyhogy az említett kivitelű hő­fogyasztásmérő pl. akkor is jegyezhet fel fogyasztást, ha az illető hőkicserélőtestet 35 a kérdéses éviszakban egyáltalán nem használtuk. A találmány értelmében mármost azt találtuk, hogy az említett hátrányokat előnyös és egyszerű modon úgy küszöböl­hetjük ki, hogy a liőfogyasztásmérőt olyan 40 tartállyal szereljük fel, amelynek béltartó csöve van, amelynek teljes vagy majdnem teljes hossza a mérőtartály belsejében van és felül hajszálrepedések elkerülésével, légmentesen kapcsolódik a mérőtartály 45 föiső epremével. Ebben a béltartó csőben kapilláris párologtatófelület létesítésére alkalmas eszközök, pl. bél-, drót- vagy rúdköteg van. Emellett a bélnek nemcsak az az önmagában ismert hatása van, hogy 50 változatlanul megmaradó magasságú el­párologtató felületet ad, hanem egyúttal az a további hatása, hogy a párolgást alacsony hőmérsékletnél jelentősen na­gyobb mértékben akadályozza, mint ma- 55 gas hőmérsékleten. Vagyis azt találtuk, hogy a kapilláris felület párolgási gör­béje sokkal előnyösebb a hőfogyasztás­mérő céljaira, mint a szabad folyadék­felület párolgási görbéje. Azonban a bél 60 magában még nem elég eszményi párol­gási viszonyok létesítésére és éppen ezért, mint már említettük, emellett olyan intéz­kedéseket kell tennünk, melyekkel az eset­leges hajszálrepedések káros hatását meg- 65 akadályozzuk. Erre a célra való a mérő­tartály és béltartó cső fent leírt kölcsönös helyzete és kapcsolata, mellyel egyúttal tömör és ellenálló mérőberendezést létesí­tettünk. A találmány különösen fontos 70 megoldási alakjánál a mérőtartály és a béltartó cső felső peremei összeolvasztot­tak és ez az összeolvasztás mind a két cső­összekötésére, mind a hajszálrepedések megszüntetésére való. A hajszálrepedése 75 ket más módon, pl. az üveg utólagos me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom