116798. lajstromszámú szabadalom • Vonós vagy pengetett hangszer

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 116798. SZÁM. IX/d. OSZTÁLY. — T. 3616. ALAPSZÁM. Vonós vagy pengetett hangszer. Tóth Lajos cipészsegréd, Csepel. A bejelentés napja 1936. évi január hó 16-ika. A találmány szerinti vonós vagy pengetett hangszer az efféle ismert hangszerektől abban különbözik, hogy rezonáns szekrénye kávás (oldallapos) hangszerek-5 nél!

a kávával, kávanélküli hangszereknél pedig a fenéklappal (hátlappal) párhuzamosan, köz hagyásával beépített rugalmas, cellulóz-alapanyagú hártyát tartalmaz. Ezt a, hártyát vonóshangszerek-10 nél — melyeknél a káva felső, közép- és alsó részre oszlik — csak a felső és alsó káva mentén, mint szalagot alkalmazzuk. E szalag a szélessége irányában a fedőlaptól a hátlapig terjed és azt ragasztás-15 sal rögzítjük az ú. n. szöglécekhez. A pengetett hangszerek kávásak (gitár, citera stb.) vagy kávanélküliek, erősen domború fenékkel (mandolinok, stb.). Az előbbieknél az említett hártyát az egységes káva 20 egész vagy lényegileg egész hossza mentén, az utóbbiaknál pedig a fenéklap vagy ennek egy része mentén építjük be. A hártya vastagsága a hangszer méretétől függ. így pl. e vastagság hegedűnél 25 és mélyhegedűnél kb. 0.1 mm, gordonkánál kb. 0.2 mm, gordonnál kb. 0.3 mm. A hártya anyaga pl. celluloid, cellit, cellofán lehet. Az új hangszer az ismertekkel szem-30 ben azzal az előnyével válik ki, hogy hangja, egyébként azonos felépítés és anyag mellett, feltűnően szebb és erősebh. A találmány felhasználásával meglevő (különösen silány minőségű) hang-35 szereket jelentékenyen lehet nemesíteni. A mellékelt rajz a találmány szerinti hangszerek közül hegedűt tűntet fel. Az 1. ábra a hegedű felülnézete. A 2. ábra függélyes metszet a felső vagy alsó káva bármely helyén, nagyobb lép- 40 tékben. A 3. ábra vízszintes metszet a (2) saroknál (1. ábra), a 2. ábra III—III vonalának magasságában, a 2. ábra léptékében. A hegedű felső kávája tudvalevőleg az 45 (1) saroktól, a nyak tövét megkerülve, a (2) sarokig (1. ábra), középkávái az (1) saroktól a (3) sarokig, illetve a (2) saroktól a (4) sarokig, alsó kávája pedig a (3) saroktól, a húrtartót megkerülve, a (4) 50 sarokig terjed. A találmány szerint a felső és az alsó káva mentén, ezzel párhuzamosan, köz hagyásával, a fedőlaptól a hátlapig érő rugalmas (5) szalagot erősítjük a hegedű belsejébe. E szalagot cél- 55 szerűen a körülfutó (6) szöglécekhez ragasztjuk (2. ábra). Szilárdabb rögzítés kedvéért előnyösen még a (7) ellenléceket ragasztjuk az (5) szalag belső oldalára, e szalag egész hosszában.. A szalagok a sar- 60 kokba helyezett szokásos (8) tőkéknél végződnek (3. ábra). A káva és a szalag közti keskeny teret a sarkoknál esetleg (9) zárólécekkel zárhatjuk el. A középkáváknál nem volna előnyös az (5) sza- 65 lag beépítése; kísérleteim szerint ugyanis a középkáváknál beragasztott szalagok a hangszer hangját rontják. Olyan pengetett hangszereknél, melyeknek erősen domború fenéklapja közvetle- 70 nül csatlakozik a fedőlaphoz (pl. a legtöbb mandolinféle hangszernél), a fenéklap hozzátartozó részével párhuzamos rugalmas hártya méreteit és beépítési he-