116773. lajstromszámú szabadalom • Fémek folytonos öntése
tebb említettekből megérthető, hogy ilyen öv létesítése lehetővé teszi a fém szakaszos kivonását a formából. Ennek megfelelően a leírásban használt „állandó haladási 5 sebesség" kifejezés felöleli a fém szakaszos kivonásának lehetőségét is, feltéve, hogy az átlagos haladási sebesség megfelelően állandó. Ha az eljárást a fentebb leírt módon 10 gyakoroljuk, a dermedés folytonosan lényegileg sík vagy kissé domború harántfelületen megy végbe a kristályoknak lényegileg az öntvény hosszirányában való kifejlődésével. Ha az összes üzemi feltéte-15 léket kellőkép szabályozzuk és a hőt elég lassan vonjuk el, az öntvényben a más öntésnél keletkező egyenlőtengelyű kis kristályok egyáltalán nem keletkeznek. Különösen egy-egy fémből öntött, tehát 20 nem ötvözött, öntvényben a kristályok a szokásosnál sokkal hosszabbak lehetnek. A kristályszövedék sűrű, egyöntetű és nemfémes anyagokat nem zár magába.. Az öntvényeknek X-sugarakkal való vizs-25 gálatáná'l feszültségek sem a kristályok között, sem a kristályokban nem mutatkoznak. Az öntvények felszíne sima. Amikor az üzemi viszonyok úgy változnak, hogy nem minden túlhevítési hő vo-30 Jiódik el, mielőtt a fém a dermedési övbe ér, az öntvény kerületénél rendszerint némi egyenlőtengeiyű kristályok mutatkoznak, de ez még nem hiba ós észszerű határokon belül megengedhető. Túlzott 35 mennyiségű túlhevít ési hő a dermedést övben az öntvény felszínének durvaságában nyilvánul és ily módon figyelmeztet arra, hogy az üzemi viszonyokon az öntőformába vezetett olvasztott fém liőmér-40 sékletének csökkentésével változtatnunk kell. Másfelől rejtett hőnek a forma falán át nagyobb mértékben való elvonása néha abban nyilvánul, hogy az öntvény felszínén hosszirányú V-alakú repedések vagy 45 foltok jelentkeznek, de ez a figyelmezteti) jel gyakran már későn észlelhető és törés következik be, mielőtt még ujra-szabályozássál elejét vehetnők. Ezért biztosabb, ha arról gondoskodunk, hogy a fém némi 50 kis túlhevítési hőt tartalmazzon, amikor a dermedési övbe ér. Mindazonáltal a gyakorlatban teljesen keresztülvihető, hogy a túlhevítési és rejtett hő elvonását kellőkép szétválasszuk és kellő gonddal köny-55 nyen elejét vehetjük annak, hogy nagyobb mértékű eltérések ettől az üzemszabálytól be ne következzenek. A rajzon feltüntetett és alább leírt öntőforma rendszerint újra-szabályozás nélkül biztosítja, hogy a fém dermedésre előkészí- 60 tett állapotban dermedjen meg és olyan sebességgel, amely a túlhevítési hő elvonásával végzett előkészítése sebességének felel meg. A forma falán át végzendő korlátolt hőelvonást más módon is szabályoz- 65 hatjuk, így pl. bizonyos fémek esetén kívánatosnak mutatkozott a hőelvonást gátló, szabályozható hőmérsékletű elem beiktatása, amellyel az üz!emviszonyokat bizonyos mértékben tetszés szerint szabá- 70 lyozhatjuk. A forma körül megfelelő hőmérséklet fentartásával gátolhatjuk a hőnek belőle való kiáramlását ós egyúttal a dermedési öv előtt megfelelő mennyiségű dermedésre kész fémet tartalékolhatunk. 75 Ilyent gátló elemként igen jól megfelel valamely villamos fűtőelem. A fűtőelemen átfolyó áram szabályozásával a hőelvonást gátló elein hőmérsékletét könnyen szabályozhatjuk. A gátló elem hőmérsékletének 80 szabályozásával pedig könnyen szabályozhatjuk és a helyes értéken tarthatjuk a túlhevítési hő áramlását. A találmánybeli eljárással öntött fémen olyan tulajdonságok észlelhetők, amelyeik 35 közönséges öntvényeken nem. lelhetők fel. Pl. az új eljárással kevés cinktartalmú sárgarézből (95% réz és 5% cink) öntött 40 mm átmérőjű rudat 19 mm átmérőjűre hengereltünk, majd minden izzítás nélkül 90 12,7 mm átmérőjűre húztunk. Az erre következő, a szokott módon végzett, szakítási próba alkalmával a keresztmetszet még 70%-kai csökkent, amikor elszakadt,. Megjegyzendő, hogy ezt a nyújtást a szokásos 95 lehánt ás nélkül végeztük, aminek közönséges öntvényeket hidegen hengerlés előtt alá szoktak vetni. Az új eljárással öntött öntvények továbbá hidegen való megmunkálásukkor középen és a széleken egyfor- 1 0 0 mán nyúlnak. Általában mondható, hogy az új eljárással készült öntvények felett állnak a közönséges öntvények izzításával és alakításával készült hasonló alakzatoknak. A hő- 105 nck egyenletes, szabályszerű elvonása az öntvény minden részéből kiváló öntvényeket eredményezett olyan fémkeverékekből is, amelyeknek öntése eddig csak nagy üggyel-bajjal sikerült vagy lehetetlennek no is látszott. A különböző olvadáspontú alkotórészeknek a megdermedéskor való kiválása, elkülönülése és csomósodása, ami közönséges öntvényekben mutatkozik, nagy mértékben csökken vagy teljesen megsztí- 115 nik. Kitűnt továbbá, hogy számos fémke-
