116762. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kisütőcsövek, különösen rádiócsövek talapzatához való érintkezőelem előállítására

MAGYAR XIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116762. SZÁM. VlI/d. (XVI/b.) OSZTÁLY. — K. 13128. ALAPSZÁM. Eljárás villamos kisütőcsövek, különösen rádiócsövek talapzatához való érintkezőelem előállítására. Kleinmann Ernő és Mendel iUfréd gyárosok, Berlin-LichtenTberg-. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi április hó 1-je. Hogy a jelenleg használatos rádiócsö­veknél, melyeknek kilenc darab elektró­dájuk is lehet, az elektródákhoz vezető drótok érintkezőit a csőalapzatban elhe-5 lyezhessük, az eddig használt dugópecke­ket a talapzat alsó végén elhelyezett és a talapzat szélén oldalt kiálló érintkező­elemekkel helyettesítjük. Ily érintkezőelemeket eddig tömör 10 anyagból állítottak elő. Ez azonban nagy nehézségekkel járt, mert rendkívül kis méretűek, így pl. hosszuk csak 5 mm és vastagságuk 2—3 mm. Azonkívül nehéz­ségekbe ütközött, a szükséges dudorok-15 nak, melyekkel az érintkezőelemeket a csőtalapzatfenék lyukaiba erősítik, az el­helyezése, mert ily apró elemeknél a tö­mör anyag rendkívül nehezen munkál­ható meg. Végül arról kell gondoskodni, 20 hogy az érintkezőelemeknek a felszere­lendő összekötődrótok átvezetésére fura­tuk legyen. Azonkívül még meg nem ol­dott feladat, az érintkezőelemek oly ki­alakítása, hogy az összes vezetődrótok és 25 érintkezőelemek összeköttetését egyidejű­leg, mártásforrasztással el lehessen vé­gezni. A találmány szerint az érintkezőeleme­ket egy darab sík kiindulólemezből 30 lándzsaalakban vagy négyszegletes alak­ban csákozzuk ki és e lemezdarabok vé­gein ugyanabban az irányban nyitott végű két szegecshüvelyt húzunk ki. Ez­után a hosszúkás lemezdarabot közép-35 vonala körül úgy hajtjuk össze, hogy a ícmezdarab két felének a felületei szoro­san egymáson feküdjenek és az egymás­hoz képest fordítva álló hüvelyes szege­csek tengelyei egybeessenek. Az 1. ábra lándzsaalakúan kisajtolt sík lemezdarab távlati nézete, melynek egyik oldalának végein szegecshüvelyek vannak kihúzva. A 2. ábra a készen kialakított érintkező­elem távlati nézete. A 3. ábra metszetben mutatja az érint­kezőelemnek a csőtalapzat fenéklapjában való elhelyezését. Az 1. ábra szerint sík lemezdarabból lándzsaalakú sík (3) lemezdarabot csákó- 50 zunk ki és két végén az (1) és (2) szegecs­hüvelyeket ugyanazon irányban húzzuk ki. A szegecseknek (10) és (11) nyílásuk van. Azután a két (1) és (2) hüvely kö­zötti (9) középvonal körül a (3) lemezda- 55 rab két felét úgy hajlítjuk át, hogy az összehajlított felek felületei szorosan egy­másra feküdjenek és hogy az (1) és (2) hüvelyes szegecsek tengelyei egybeesse­nek (2. ábra). 6 0 Azután a 3. ábra szerint az érintkező­elemet (2) szegecshüvelyénél fogva a (7) cső talapzat fenéklapjának furataiba he­lyezzük és a szegecset kiperemezéssel le­szögecseljük. Ekkor az egész érintkező- g5 elem a csőtalapzat fenéklapjának azon (4) üregében foglal helyet, mely alakjá­nak megfelel. A (3) érintkezőelem szabad vége a talapzatfenék szélén túl oldalt nyúlik ki és a (101 ) tokban elrendezett 70 (5) kapcsolórugókkal közvetíti az érint­kezést. A (7) csőtalapzatban van a (8) ki­sütőcső, melynek összekötő drótjait a (2) és az (1) hüvelyes szegecsen vezetjük át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom