116724. lajstromszámú szabadalom • Ejtőretesz kézigránátokhoz

2 116724. kára támaszkodik. E második sapka (30) fenekével a (12) test (31) toldatára fekszik és (32) kúpos nyúlványával ezt körülfogja. A (32) kúpos nyúlvány alsó (33) végződése 5 hengeres. A belső (30) sapka (34) peremé­vel a (27, 28) rugók nyomása alatt a helytálló (35) támasz,tékra, fekszik. E tá­maszték alatt gyűrűalakú (36) horony van, amelyben, a gyűrűalalu'i, végein be-10 hajlított (37) rugót helyeztünk el. A raj­zolt helyzetben a (32) kúpos nyúlvány a behajlított rugóvégeket szétterpeszti (1. ábra), a terpesztő (32) darab eltávolítása után azonban a (37) rugó szárai feszítet-15 len állapotba jutnak (2. ábra). Használat előtt a gránátot kibiztosít­juk, nevezetesen a (27, 28) hordási biztosí­tékot eltávolítjuk, de a (30) sapkát hely­zetében az elhajításig fogva tartjuk. Ha 20 a, gránátot hossztengelyére merőleges ten­gely körül pörgetve hajítjuk el, akkor a centrifugális erő a felső (12) robbanótes­tet a (23) rugó ellen nyomja. Ekközben a (31) toldat a (30) sapkát maga előtt tolja 25 és a (37) rugó a (32) terpesztő darab kúpos falán lecsúszik. Eközben a (12) robbanótest eléri a szaggatva rajzolt helyzetet és a, (11) robbanótest a centri­fugális erő hatása alatt helyben ma-30 radva, a gyújtó a fent leírt módon mű­ködésbe lép és a gránát felrobban. Ha azonban a gránátot elhajítás előtt p. o. véletlenül a földdre ejtjük, akkor a (30) sapka abból a hozzá erősített kúpos 35 (32) terpesz,tődarabbal együtt kiesik, a (37) rugó elfoglalja a 2. ábrabeli helyze­tet elzárja a (12 robbanótest (31) toldatá­nak útját. A (12) robbanótest tehát már nem tolódhat el oly mértékben, aminő a 40 (17, 18) gyújtószervek működtetéséhez szükséges, mert a (31) toldat (40) feneke a (37) rugó száraira fekszik. Ha elhajítás előtt a (30) sapkát p. o. uj­junkkal elengedjük, miközben a gránát 45 még kézben marad, akkor — kellő kúpos­ság esetén — a (37) rugó a (30) sapkát a terpesztő darabbal egyiitt előre tolja ugyan, de a rugó a (33) hengeres darabon megáll, úgyhogy a (30) sapkát újból le­nyomva, azt az 1. ábrabeli helyzetbe visz- go szatolhatjuk, úgyhogy a gránát újból el­hajítható. A terpesztő darab egyébként rajzolt helyzetébe akkor is egyszerűen visszahelyezhető, ha onnét kiesett volna. A (33) hengeres rész alkalmazása ezért 55 nem szükséges, csupán célszerű. A leírt ejtőretesz természetesen a pél­daként felvett kézigránáton kívül más gyújtókban is alkalmazható. Szabadalmi igények: 60 1. Ejtőretesz kézigránátokhoz, amelynél a gyújtást a gyújtónak tehetetlenségi és/vagy rugóerővel vezérelt alkat­részei működtetik, azzal jellemezve, liogv a (27, 28) hordási biztosítékkal 65 rögzített (32) terpesztő darabbal feszí­tett és ezzel hatásos helyzetéből kiikta­tott, feszítetlen állapotában a gyújtó működését gátló helyzetbe jutó rugal­mas (37) akasztéka van. 70 2. Az 1. igénypontban védett ejtőretesz kiviteli alakja, melyre jellemző a ru­galmas akasztók feszítetlen állapotá­ban a gyújtó mozgó alkatrészének pá­lyába nyúló oly (37) rugó, mely szárai 75 közé illeszkedő terpesztő darab (32) kúpos felületére támaszkodik. 3. Az 1. vagy 2. igénypontokban védett ejtőretesz, kiviteli alakja, melyre jel­lemző, hogy a gyújtó mozgó (12) alkat- 80 részének a feszítetlen akasztókba üt­köző oly (31) szerve van, melyet a kú­pos (32) terpesztő darab körülfog. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyiké­ben védett ejtőretesz kiviteli alakja, 85 melyre jellemző, hogy az akasztók a mozgó gyújtóalkatrész pályájára me­rőleges síkban elrendezett, ' horonyba ágyazott, két végén behajlított rugó. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében 90 védett ejtőretesz kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a csonkakúp-alakú (32) terpesztő darabnak a gyiijtó felé eső végén (33) hengeres toldata van. 2 rajzlap melléklettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom