116716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumíniumoxid kicsapására mészaluminátok oldataiból

jük el. Az (A') tölcsér alsó rósaén nyíló, járulékos (G) vezeték a megindításhoz szükséges gáz bevezetésére való. (H) ütközőfelületet jelez, amely megakadá-5 lyozza, hogy ia gázbuborékok az (A) tartány és a (B) harang közötti gyűrűstérbe lépjenek és e térben lévő folyadékot mozgásiba hozzák. Üzembehelyezéskor a készüléket pél-10 dául vízzel megtöltjük, majd az (E) csövön át aluminátoldatot és a (G) csövön át gázt vezetünk be, mimellett ia bevezetett mennyiségeket megfelelően szabályozzuk; a folyadékfelesleg az (A) és (B) 15 tartányok közötti térben letisztul és (F)nél távozik; az (A') tölcsérben felgyülemlő csapadékot a gázsugár a (B) harang belsejében állandóan lebegő állapotban tartja. 20 Amikor a csapadék a kívánt jelleget elérte és a tölcsért többé vagy kevésbé megtölti, akkor a (G) csövet elzárjuk és a gázt a (C) csövön át kezdjük bevezetni, mimellett a (C) eső magasságát lígy szabályoz-25 zük, hogy az előzően nyert csapadék tetszésszerinti mennyiségét a gázsugár lebegő állapotban tartsa. A műveletek menetének szabályozására a gázáramot, e gázáramnak a tölcsérbe való belépési szint-30 jét, a csapadéknak a (D) nyíláson át való eltávolítását és az oldatnak az (E) csövön át való bevezetését szabályozzuk. A készülék működésekor bevezetett gáz a csapadék egy részét a (B) harang belse-35 jében lebegő állapotban tartja és az (E) csövön át bevezetett friss oldatra hatást gyakorol. Az (A) és (B) közötti tér dekantálókamra gyanánt szerepel és a kimerült folyadék (F)-nél távozik. Különben ter-40 mészetesen az a csapadék a legsűrűbb, amely a tölcsér aljára először esik le, ahonnan azután a csapadékot eltávolítjuk. Ha az üzem már megindult, akkor a leírt műveletek akár folytatólagosan, akár 45 megszakítottan végezhetők, vagy a műveletek egy része folytatólagosan, másik része pedig megszakítottan mehet végbe. Ahelyett, hogy a kavará'st gáz átbuborékoltiatásával biztosítanók, használha-50 tunk e célra kavarószivattyút is, amely a csatpadékos folyadékot tetszésszerinti szinten elszívja és a savanyú gáz áramába veti, vagy alkalmazhatunk más hasonló berendezést is- A 2. ábra ilyenfajta 55 készüléket mutat. A keverést a tengelyirányú (L) szivattyú biztosítja, amelynek mozgó része a (B) haranggal közös tengelyű, függélyes (M) kéményszerű csőben forog. A kémény felső részén a folyadék szintje fölött (N) szórófej van, 60 mely a csőből kilépő folyadékot sugáralakban. szétszórja. A szivattyút a (P) motor működteti. Az (M) kéménynek, alsó részém, teleszkópszerű (Q) meghoszszabbítása van, amelyet kívülről pl. az 65 t,R) fogaskerék vezérel, amely a meghoszszabbításra erősített fogasrúddal van kapcsolatban. A savanyú gáz (S)-nél lép be. Ipari szempontokból rendkívül nagy 70 fontosságú olyan csapadékok kinyerése, amelyeiknek sűrűsége tetszésszer int változtatható. E különböző sűrűségeknek különböző fizikai tulajdonságok felelnek meg, ame- 75 lyeket a kívánt alkalmazás szerint használhatunk fel. Például a legkönyebb csapadékok fizikai tulajdonsága: a szemcsék finomsága és tekintélyes adszorbeálóképesség. Az ilyem csapadékok viszont 80 nagy kiterjedésűek és nagy vízmennyiséget tartanak vissza, ami azoknak szárítását aránylag nehézzé teszi. A sűrű csapadékok viszont könnyen szárítható,k és általában a csapadéknak 85 ilyen alakban való előállítása előnyösebb, ha a terméket vegyi tulajdonságai és nem fizikai tulajdonságai kedvéért alkalmazzuk. Különben ez a különbség nem éles. minthogy ismeretes módon valamely go test fizikai állapota annak vegyi aktivitásától nem független. A csapadék tulajdonságait tehát a szándékolt felhasználás szerint szabályozzuk. A csapadékok fizikai felhasználása például töltő-, szige- 95 telő-, tűzállóanyagokkénti alkalmazásra stb. terjed ki; a fizikokémiai felhasználásoknál pl. a termék adszorbeáló tulajdonságait hasznosítjuk; a vegyi felhasználások közül felemlíthető a tiszta alumi- 100 niumoxid kivonása, aiuminiumszulfát előállítása stb. Az alábbiakban néhány felhasználási példát adunk. a) A csapadékot alnminiumoxidnak Ba- 105 yer-fóle előállítási eljárásában kiindulási anyagként alkalmazzuk. Ez esetben célszerű kevés nedvességet tartalmazó, sűrű anyag használata, avégből, hogy a hatóanyagként felhasznált szódát bizonyos no határokon /túl ne hígítsuk. A kezelést tehát addig folytatjuk, amíg nagy sűrűségű csapadékot kapunk. b) A csapadék adszorbeálóanyag gyanánt is szerepelhet. Ez esetben híg olda- 115 tot gyors szénsavas kezelésnek vetünk